2010. szeptember 21., kedd

A pontyok táplálkozása 4. rész: a táplálék kémiai összetétele és azok jelentősége.


Ahhoz, hogy egy ponty egy csalit felvegyen és megegyen, néhány skót tudós szerint a következő faktoroknak kell összehangolódnia:

Külalak:
Nagyság, forma, szín. Hogy az anyag tápláléknak néz-e ki (napközben!) az a ponty tapasztalatától függ. A Weseren például néhány barátommal igazolni tudjuk, hogy a naiv pontyok nem az első pillanattól kezdve veszik fel a bojlikat. Ezzel ellentétben egy szűz állóvízen két óra után már tudtam halakat fogni a bojliaimmal és elsőként a bizonyítottan legnagyobbat is kifogtam.
Illat: Távérzék, a halak az "ízt" is tudják távérzékként használni (5m).
Érzés: Milyen "érzése" van az anyagnak? Kemény vagy puha, nedves vagy száraz, érdes vagy sima?
Íz: Közeli-érzék, kiválogatás a szájban.

Általános követelmények a csontos halak táplálékfelvétel-stimulációjára:
(tehát minden halnál kivéve a cápa és a rája, mert ezek porcos halak):
- alacsony molekulasúly (<1000g/mol)>

Tehát általánosan nézve olyan anyagok jöhetnek szóba mint a betain, aminosavak, aminosav-származékok, ionosin és a származékai. Itt válik világossá, hogy a logikus gondolkodás már mennyire előrevitt minket az irodalom megtekintése előtt. Az is biztos, hogy az ingerküszöbnek nagyon alacsonynak kell lennie, ezért néhány kevés molekula elég egy íz vagy illet reakcióhoz. Francia tudósok vizsgálatai alapján a fürge cselle a glükózt 1583-szor jobban érzi (íz) mint az ember, de a szaharinnál ez az érzékenység csak 153-szoros. Az európai pontyok nagyon érzékenyek az ecetsavra és a sucrose-ra, viszont kevésbé érzékenyek a kininre (keserűanyag). Az ízlelőbimbók 114 idegszála közül csak 79 reagál a cukor által keltett ingerre, a többiek csak a konyhasóra és a kininre reagál.


Aminosavak:
Az aminosavakat ízben és illatban egyaránt érzékelik. Egy 17-L aminosavból álló keveréket (selyemhernyó kivonatból) a japánok pontyok táplálékattraktorként azonosították. A természetes kivonat sokkal hatékonyabb volt, mint a mesterséges keverék. Ez bizonyára általános érvényű. Inkább természetes mint mesterséges anyagokat alkalmazzunk tápként (táplálékként). Majdnem minden természetes táplálékokból készült kivonatot a nagyon pozitívan érzékeltek, tehát mint bojlialapanyag előnyben kell részesíteni. A legeffektívebbek az orosz kutatások alapján a szúnyoglárva-kivonatok. A természetes táplálék szabad aminosavakat bocsát ki magából. Nem akarjuk túlzásba vinni a részletezést. Az aminosavak képezik a legfontosabb természetes táplálékstimulálókat. Ízanyagként a japánok 0,001 mol- 10-9 mol koncentrációnál a következő L-aminosavakat (léteznek D-aminosavak is, de ezek nem hatékonyak) fedezték fel. 10-3 mol-tól nem emelkedik az attraktivitás.

Folytatás a Horgasszunk.hu - a pontyok táplálkozása 4. rész cikkben.

2010. szeptember 20., hétfő

Nils Master cégtörténet 3. rész.


  1. Mi volt a legnagyobb hal, amit Nils Master wobblerrel fogtak?

Hannu: Van ezügyben néhány igen szép eredmény. Bár számunkra nemcsak a rekordok számítanak, hanem a folytonosság is. Azaz, milyen gyakran fognak rekordhalat ugyanolyan csalival?! Egyik finn horgászújság több oldalon keresztül foglalkozott azzal, hogy vajon az Invincible a világ legjobb wobblere? Hosszú lista volt a cikkben, amiben évről évre Invincible-vel fogott rekordhalak sorakoztak. Természetesen erre nagyon büszkék vagyunk. De, hogy a kérdést is megválaszoljuk, néhány adat: a legnagyobb lazac, amit a mi csalinkkal fogtak: 29 kg. A finn országos csukarekord 18,80 kg, 1998.10.10-én fogták, Invincible-vel. Évről évre nagy fogasokat és sügereket is jelentenek. A legnehezebb nílusi sügér 42 kg-os volt, a Barramundi 27,10 kg os világrekordját is mi tartjuk egy 15 cm-es Invincible-vel, a 70-es színűből. Pont a tavaji évben fogtak sok nagy Tarponokat az Invincible-vel.

  1. Németországban a csuka nagyon népszerű sporthal. Milyen legyen egy csali, ami csukára van kifejlesztve

Kalevi: A témát már előbb tárgyaltuk valamelyest. Egy jó csali kritériumai ugyanazok, mint egy jó csukacsalié. Azaz a műcsali mozgása minél inkább hasonlítson egy igazi kishal mozgására. Szín, nagyság, merülés a következő szempont. Egy keskeny, legömbölyített csalit nem csak messzire lehet dobni, hanem a csukák is nagyon szeretik. A csali pontosan reagáljon a horgász mozdulataira. Ha a horgász lassan szeretné vezetni a wobblert, már kis húzásnál is mozogjon jól, de ugyanígy tökéletesen kell viselkednie gyors sodrásban, vagy gyors zsínórcsévélés esetén is.

Folytatás a Horgasszunk.hu - Nils Master cégtörténet oldalon.

2010. szeptember 13., hétfő

Pontyok táplálkozása 3. rész: táplálék mennyisége, emésztése, jó pontycsalik.


A főbb pontokat még egyszer röviden összefoglaljuk:

A természetes táplálékok általában gerinc nélküli állatok, lényegében vízből, proteinekből és zsírokból állnak. A szénhidrátoknak csak kis szerepük van a halak természetes táplálékában. A pontyok gyakorlatilag minden proteinforrás proteinjét (hal, szója, hús, tej) >90% meg tudják emészteni, télen egy kicsit rosszabbul. Zsírokat, mindenek előtt olaj formában >90-95%-ban meg tudják emészteni, ezeket télen szintén egy kicsit rosszabbul. A gabonát és a keményítőt (szénhidrátok) 60-90%-ban tudják megemészteni. Meglepően magas ez az arány annak ellenére, hogy a természetes táplálékban nem fordul elő szénhidrát.

Az emészthetőség viszont nem mond semmit az anyagcsere során felszívott tápanyagok átalakíthatóságáról! Főleg a magas szénhidrátmennyiség, táplálkozásfiziológiailag meggondolandó a pontyok számára. Néhány tekintélyes tudós, úgy mint Schreckenbach (1994) azt mondja, hogy ha a ponty túl sok szénhidrátot vesz fel, annak sokféle szerv- és vérkárosodás lehet a következménye. Ennek ellenére azért a csalijaink tartalmazzanak szénhidrátot megfelelő mennyiségben, végül is ezek kedvező alapanyagok és más tudósok mint Steffens (1985) egy kiegyensúlyozott ponty-táplálékhoz ajánlanak egy bizonyos részben szénhidrátot.

Akkor gondolkozzatok most el az olcsó kész bojlikon! A kiskereskedelemben 10Márka/kiló áron nem lehet proteineket és zsírokat elvárni a csalikban (gondoljatok bele az alapanyagárakba, flavour-árak, termelők árrése, nagykereskedők és kiskereskedők, szállítási költségek, előállítási költségek...). Az is hibás kijelentés, hogy a pontyoknak nyáron szükségük van a szénhidrátokra, mivel a természetes táplálékban úgy is olyan sok a protein. A pontyoknak nincs szükségük az élethez a szénhidrátokra (Wilson, 1994). Télen azt ajánljuk, hogy a szénhidráttartalmat minimumra csökkentsük, mivel a proteineket és a zsírokat jobban meg tudják emészteni, mint a szénhidrátokat. Továbbá nem ajánljuk a magas zsírtartalmat télen, mivel ezek a halakat gyorsan jóllakatják és a zsír nem oldódódik a vízben. Főleg télen van szükségünk gyorsan oldódó bojlikra.

Hibás az is, hogy a pontyok a proteineket csak 40%-os részig (bojlifelépítés, alapanyagok)) tudják megemészteni. Ez egy hazugság, amit újra meg újra leírnak. Az a helyzet, hogy 40% fölött minden további protein energianyerés céljából oxidálódik, tehát nem a test felépítését segíti elő. Ez egészen addig nem gond, amíg nem magas-proteinszázalékú bojlikat készítünk, vetünk be. Mivel a magas proteintartalmú csalik (70-80% protein) nem csak eszméletlenül drágák, hanem a ponty számára gonddá is válhat, mivel az energianyerés céljából elégetett proteineknél melléktermékként ammónia, egy sejtméreg keletkezik, amellyel bizonyos körülmények között a ponty saját magát megmérgezheti. Az ammóniától főleg magas PH értékeknél nyáron, nagyon nehezen tud megszabadulni a ponty a kopoltyún keresztül. Ezért a jó öreg bevált keveréket ajánljuk: proteinek 35-60%, zsírok 5-10% között, a maradék szénhidrát. Így biztos jól közelítjük meg a dolgot.

Hogy milyen attraktorhatása van a proteineknek, az a következő részben áll. A proteinek csalogató hatása a nem egy alábecsülendő pozitívum és egyértelműen a szénhidrát csalik ellen szól. Egy így felépített, jól emészthető csalinak 3 előnye van: a horgász bízik benne, mivel a csali egyszerűen jó. A hal jól növekszik. Kevés anyagot bocsátanak ki emésztetlenül és nem terhelik feleslegesen a vizünket. Semmi sem szól a jól emészthető csalik ellen (jó alapanyagokból) kivéve a valamivel magasabb ár, mivel a proteinek drágábbak mint a szénhidrátok. Ennek ellenére: a pontyok, a víz és a jobb fogások érdekében el a kezekkel a tiszta szénhidrát csaliktól (dara, rizsliszt, kukoricaliszt). Néha hasznos lehet ha a csalink gyorsabban hagyja el a pontybelet (pl. egy nappal a horgászat előtt). Itt ajánljuk a szénhidrátok bevetését (pl. nyersrostok), habár ezzel az eljárással több tápanyagot választanak ki, mivel a csali veszít az emészthetőségéből. Néha bele lehet menni kompromisszumokba.

Folytatás: a Pontyok táplálkozása 3. rész: táplálék mennyisége, emésztése, jó pontycsalik cikkben.

2010. szeptember 8., szerda

A pontyok táplálkozása 2. rész

Általánosságban az a jellemző, hogy a pontyok a táplálékfelvételnél a ráfordítást és a hasznot optimalizálják. Minden táplálékfelvétel költségekkel jár energia formájában (táplálékkeresés, garatfogakkal való összetörés...). Minden táplálékfelvétel energianyeréssel van összekötve. Minél nagyobb a táplálékdarab, természetesen annál nagyobb az energianyerseség, de a táplálék nagyságával az energiaveszteség is nő, amit a keresésre, összezúzásra és az emésztésre fordít. Az emésztés is energiába kerül. Egy bizonyos nagyságnál illetve élénkségnél, mint például a nagy folyami ráknál az energianyereség olyan kicsi az energia vesztességgel szemben, hogy nem érdemes ezt a nagy zsákmányt megenni. Ezt az "optimális evés elméletét" sokszor bebizonyították már tudósok. A hal nagyságával az optimális csalinagyság is nő. De sosem szabad túl nagynak lennie.

Az optimális nagyság bőven a testhossz 4%-a alatt van. Mi úgy gondoljuk, hogy egy 20-25mm-es bojli egy 100cm-es pontynak optimális. A legjobb, ha annyira puha amennyire lehet, hogy az összetörésénél minél kevesebb legyen az energiaveszteség. Biztos, hogy nem úgy van, hogy egy 100cm-es ponty a 10mm-es bojlikat szívesebben veszi fel mint a 18mm-eseket, egyszerűen azért nem, mert a nagyobbaknál nagyobb az energianyereség. Úgy gondoljuk, hogy a kis bojlik előnye abban rejlik, hogy puhábbak mint a nagyok. Gondolkozzatok el rajta!! Az optimális evés elméletét a szemes etetésnél is jól lehet alkalmazni. Nem hisszük, hogy a nagy pontyoknak energia szempontjából optimális a kis kendermagok célzott felszívása. De mivel sokszor sok szemes-etetőanyagot etetünk, ezért érdemesebb az idejét azzal töltenie, hogy a helyet teljesen feltisztítsa, mint azzal, hogy nagyobb táplálékdarabokat keressen.

Ha a mennyiség már olyan kevés, hogy a pontynak keresnie kell a kendermagokat, akkor elhagyja a helyet, mivel energetikusan érdemesebb neki egy terített asztalt keresnie mint, hogy azzal pazarolja az idejét, hogy megkeresse az utolsó kendermagot is. Már hányszor hallottunk arról, hogy a pontyok nem ették meg az összes szemes takarmányt, ugyan a nagy részét igen, de mégsem akasztották meg őket. Ezt mi is meg tudtuk figyelni egy jól látható homokpadon egy tóban. 2 óra alatt nem ették meg az összes szemes etetőanyagot (10kg-os keverék bojli, búza, kukorica, csicseriborsó és földimogyoró, a földimogyorót abszolút nem ették meg!!). Ugyan megették az összes bojlit, de a szemes takarmánynak csak egy részét fogyasztották el, mielőtt továbbálltak az egyébként táplálékban szegény homokpadról.

Folytatás a horgasszunk.hu - a pontyok táplálkozása (táplálék felvétele, növekedés) cikkben.

A pontyok táplálkozása 1. rész


A következő cikkben Robert Arlinghaus az inkább tudományos alapú részt vette át, míg Jürgen Meyer a csalikészítésben szerzett hosszú éves tapasztalatát adja vissza. A következőekben a döntő kijelentéseket # jelölték, ezzel tisztázzák azt, hogy ezek a kijelentések tudományosan alátámasztottak, nem kitalációk. Részben a tudományos kiadás íróját és a kiadás évét is feltüntetik. Sokan ezt az elméleti összegzést abszurdnak, feleslegesnek vagy komplikáltnak tartják. Ezen olvasóktól elnézést kérnénk. Más olvasók fel fognak figyelni és fel fognak lélegezni.

Ők el fognak gondolkozni és megkérdezik maguktól, hogy a múltban valóban mindent jól csináltak-e. Ezek az olvasók talán meg fogják érteni, hogy bizonyos alapanyagok a bojliban miért olyan eredményesek, míg mások ismételten csődöt mondanak. Megpróbálunk mindent a lehető legjobban leírni és elmagyarázni.

A cikknek nem az a célja, hogy bizonyos eladási számokat megemelése, vagy vad hyipotézisek felállítása, hanem információként szolgál. Ezenkívül a pontyok és a vizek jóléte is a szívünk ügye, annyira, hogy szinte kényszerítve éreztük magunkat ezen cikk megírására.

A horgászirodalomban sok beszámoló szól a ponty (Cyprinus carpio) táplálkozásáról illetve a táplálékfelvételéről. A ponty egy a tudomány által jól megvizsgált halfajta. Sokat tanulhatunk a tudománytól, ami segít nekünk a fogási eredmények javításában vagy a bojlijaink optimalizálásában. Mivel ugye az a helyzet: hogy a legfontosabb a pontyhorgászatban a Location (hely) ahol a pontyok vannak illetve az "időcsinálás" míg a halak megjelennek a helyen. A második legfontosabb pont ahhoz, hogy a pontyot megakasszuk a megfelelő csali, ismeretek a táplálékfelvételről illetve a pontyok viselkedéséről. Csak ekkor lép be a játékba a felszerelés. Ebben is a szerelék, a végszerelék erőssége illetve a zsinór a legfontosabbak és csak ezután jön a bot az orsó és a szák. Utolsó pontként "dönt" az ágy, a rod-pod és a sátor arról, hogy eredményesek leszünk-e vagy nem.

Mi úgy vesszük észre, hogy ez a sorrend sok horgásznál pont fordított. Anyagilag is sokkal többet adnak ki az emberek a felszerelésre, mint a csalikra illetve a helykeresésre, mivel végül is az is pénzt jelent (idő az pénz). A bojlikat sokszor úgy választják ki, hogy a legkedvezőbb árura jut a választás. A reklám illetve a szájpropaganda dönt a vásárlásról. Afelett szívesen elsiklanak, hogy ez az eljárás a fő oka a balsikereknek, főleg az erősen meghorgászott vizeken illetve azon a vizeken ahol sok a természetes táplálék. De erről majd a második részben írunk részletesebben. Először leírjuk a pontyok táplálékfelvételét, mivel itt is nagy a tudatlanság a pontyhorgászok körében. Na és akkor most sok örömet a következő sorokkal. Reméljük, hogy néhányan közületek ugyan úgy eltöprengenek, mint mi.

Folytatás a horgasszunk.hu - a ponty táplálkozása címen.