2010. december 15., szerda

Kattints egy Sony Ericsson X10-ért!

2010. november 26., péntek

Az új Fiesta MOST! A videó megtekintésével a blogot támogatod!

Kikről szólnak általában a reklámok? Tökéletes, már-már túlvilági szépségű modell lányok, akik egy lakatlan szigeten, félmeztelenül lubickolnak a vízesésben, vagy üzletasszonyok, akik helikopterrel közlekednek esőben, szélviharban. Celebek, akiknek megismerhetjük valódi hétköznapjait, és háziasszonyok, akik hadat üzennek a vízkőnek és a kellemetlen szagoknak. Szeretnéd, ha egy reklám rólad szólna? A Ford Fiesta NOW kampány érdekes, interaktív megoldásának jóvoltából most Te is kipróbálhatod, milyen lenne egy reklámban szerepelni. A manapság egyre gyakrabban alkalmazott Facebook bejelentkezésen keresztül beszippanthatjuk profilképeinket a videóba, így azt nézve az az érzésünk támad, hogy az egész film rólunk szól, legalábbis mindenki ránk figyel. Sőt: megtekintés után szabadon testre is szabhatjuk a videót kedvünk szerint, hogy melyik profilképeink mikor látszódjanak, illetve meg is oszthatjuk ismerőseinkkel. Nézd meg Te is … MOST!

2010. szeptember 21., kedd

A pontyok táplálkozása 4. rész: a táplálék kémiai összetétele és azok jelentősége.


Ahhoz, hogy egy ponty egy csalit felvegyen és megegyen, néhány skót tudós szerint a következő faktoroknak kell összehangolódnia:

Külalak:
Nagyság, forma, szín. Hogy az anyag tápláléknak néz-e ki (napközben!) az a ponty tapasztalatától függ. A Weseren például néhány barátommal igazolni tudjuk, hogy a naiv pontyok nem az első pillanattól kezdve veszik fel a bojlikat. Ezzel ellentétben egy szűz állóvízen két óra után már tudtam halakat fogni a bojliaimmal és elsőként a bizonyítottan legnagyobbat is kifogtam.
Illat: Távérzék, a halak az "ízt" is tudják távérzékként használni (5m).
Érzés: Milyen "érzése" van az anyagnak? Kemény vagy puha, nedves vagy száraz, érdes vagy sima?
Íz: Közeli-érzék, kiválogatás a szájban.

Általános követelmények a csontos halak táplálékfelvétel-stimulációjára:
(tehát minden halnál kivéve a cápa és a rája, mert ezek porcos halak):
- alacsony molekulasúly (<1000g/mol)>

Tehát általánosan nézve olyan anyagok jöhetnek szóba mint a betain, aminosavak, aminosav-származékok, ionosin és a származékai. Itt válik világossá, hogy a logikus gondolkodás már mennyire előrevitt minket az irodalom megtekintése előtt. Az is biztos, hogy az ingerküszöbnek nagyon alacsonynak kell lennie, ezért néhány kevés molekula elég egy íz vagy illet reakcióhoz. Francia tudósok vizsgálatai alapján a fürge cselle a glükózt 1583-szor jobban érzi (íz) mint az ember, de a szaharinnál ez az érzékenység csak 153-szoros. Az európai pontyok nagyon érzékenyek az ecetsavra és a sucrose-ra, viszont kevésbé érzékenyek a kininre (keserűanyag). Az ízlelőbimbók 114 idegszála közül csak 79 reagál a cukor által keltett ingerre, a többiek csak a konyhasóra és a kininre reagál.


Aminosavak:
Az aminosavakat ízben és illatban egyaránt érzékelik. Egy 17-L aminosavból álló keveréket (selyemhernyó kivonatból) a japánok pontyok táplálékattraktorként azonosították. A természetes kivonat sokkal hatékonyabb volt, mint a mesterséges keverék. Ez bizonyára általános érvényű. Inkább természetes mint mesterséges anyagokat alkalmazzunk tápként (táplálékként). Majdnem minden természetes táplálékokból készült kivonatot a nagyon pozitívan érzékeltek, tehát mint bojlialapanyag előnyben kell részesíteni. A legeffektívebbek az orosz kutatások alapján a szúnyoglárva-kivonatok. A természetes táplálék szabad aminosavakat bocsát ki magából. Nem akarjuk túlzásba vinni a részletezést. Az aminosavak képezik a legfontosabb természetes táplálékstimulálókat. Ízanyagként a japánok 0,001 mol- 10-9 mol koncentrációnál a következő L-aminosavakat (léteznek D-aminosavak is, de ezek nem hatékonyak) fedezték fel. 10-3 mol-tól nem emelkedik az attraktivitás.

Folytatás a Horgasszunk.hu - a pontyok táplálkozása 4. rész cikkben.

2010. szeptember 20., hétfő

Nils Master cégtörténet 3. rész.


  1. Mi volt a legnagyobb hal, amit Nils Master wobblerrel fogtak?

Hannu: Van ezügyben néhány igen szép eredmény. Bár számunkra nemcsak a rekordok számítanak, hanem a folytonosság is. Azaz, milyen gyakran fognak rekordhalat ugyanolyan csalival?! Egyik finn horgászújság több oldalon keresztül foglalkozott azzal, hogy vajon az Invincible a világ legjobb wobblere? Hosszú lista volt a cikkben, amiben évről évre Invincible-vel fogott rekordhalak sorakoztak. Természetesen erre nagyon büszkék vagyunk. De, hogy a kérdést is megválaszoljuk, néhány adat: a legnagyobb lazac, amit a mi csalinkkal fogtak: 29 kg. A finn országos csukarekord 18,80 kg, 1998.10.10-én fogták, Invincible-vel. Évről évre nagy fogasokat és sügereket is jelentenek. A legnehezebb nílusi sügér 42 kg-os volt, a Barramundi 27,10 kg os világrekordját is mi tartjuk egy 15 cm-es Invincible-vel, a 70-es színűből. Pont a tavaji évben fogtak sok nagy Tarponokat az Invincible-vel.

  1. Németországban a csuka nagyon népszerű sporthal. Milyen legyen egy csali, ami csukára van kifejlesztve

Kalevi: A témát már előbb tárgyaltuk valamelyest. Egy jó csali kritériumai ugyanazok, mint egy jó csukacsalié. Azaz a műcsali mozgása minél inkább hasonlítson egy igazi kishal mozgására. Szín, nagyság, merülés a következő szempont. Egy keskeny, legömbölyített csalit nem csak messzire lehet dobni, hanem a csukák is nagyon szeretik. A csali pontosan reagáljon a horgász mozdulataira. Ha a horgász lassan szeretné vezetni a wobblert, már kis húzásnál is mozogjon jól, de ugyanígy tökéletesen kell viselkednie gyors sodrásban, vagy gyors zsínórcsévélés esetén is.

Folytatás a Horgasszunk.hu - Nils Master cégtörténet oldalon.

2010. szeptember 13., hétfő

Pontyok táplálkozása 3. rész: táplálék mennyisége, emésztése, jó pontycsalik.


A főbb pontokat még egyszer röviden összefoglaljuk:

A természetes táplálékok általában gerinc nélküli állatok, lényegében vízből, proteinekből és zsírokból állnak. A szénhidrátoknak csak kis szerepük van a halak természetes táplálékában. A pontyok gyakorlatilag minden proteinforrás proteinjét (hal, szója, hús, tej) >90% meg tudják emészteni, télen egy kicsit rosszabbul. Zsírokat, mindenek előtt olaj formában >90-95%-ban meg tudják emészteni, ezeket télen szintén egy kicsit rosszabbul. A gabonát és a keményítőt (szénhidrátok) 60-90%-ban tudják megemészteni. Meglepően magas ez az arány annak ellenére, hogy a természetes táplálékban nem fordul elő szénhidrát.

Az emészthetőség viszont nem mond semmit az anyagcsere során felszívott tápanyagok átalakíthatóságáról! Főleg a magas szénhidrátmennyiség, táplálkozásfiziológiailag meggondolandó a pontyok számára. Néhány tekintélyes tudós, úgy mint Schreckenbach (1994) azt mondja, hogy ha a ponty túl sok szénhidrátot vesz fel, annak sokféle szerv- és vérkárosodás lehet a következménye. Ennek ellenére azért a csalijaink tartalmazzanak szénhidrátot megfelelő mennyiségben, végül is ezek kedvező alapanyagok és más tudósok mint Steffens (1985) egy kiegyensúlyozott ponty-táplálékhoz ajánlanak egy bizonyos részben szénhidrátot.

Akkor gondolkozzatok most el az olcsó kész bojlikon! A kiskereskedelemben 10Márka/kiló áron nem lehet proteineket és zsírokat elvárni a csalikban (gondoljatok bele az alapanyagárakba, flavour-árak, termelők árrése, nagykereskedők és kiskereskedők, szállítási költségek, előállítási költségek...). Az is hibás kijelentés, hogy a pontyoknak nyáron szükségük van a szénhidrátokra, mivel a természetes táplálékban úgy is olyan sok a protein. A pontyoknak nincs szükségük az élethez a szénhidrátokra (Wilson, 1994). Télen azt ajánljuk, hogy a szénhidráttartalmat minimumra csökkentsük, mivel a proteineket és a zsírokat jobban meg tudják emészteni, mint a szénhidrátokat. Továbbá nem ajánljuk a magas zsírtartalmat télen, mivel ezek a halakat gyorsan jóllakatják és a zsír nem oldódódik a vízben. Főleg télen van szükségünk gyorsan oldódó bojlikra.

Hibás az is, hogy a pontyok a proteineket csak 40%-os részig (bojlifelépítés, alapanyagok)) tudják megemészteni. Ez egy hazugság, amit újra meg újra leírnak. Az a helyzet, hogy 40% fölött minden további protein energianyerés céljából oxidálódik, tehát nem a test felépítését segíti elő. Ez egészen addig nem gond, amíg nem magas-proteinszázalékú bojlikat készítünk, vetünk be. Mivel a magas proteintartalmú csalik (70-80% protein) nem csak eszméletlenül drágák, hanem a ponty számára gonddá is válhat, mivel az energianyerés céljából elégetett proteineknél melléktermékként ammónia, egy sejtméreg keletkezik, amellyel bizonyos körülmények között a ponty saját magát megmérgezheti. Az ammóniától főleg magas PH értékeknél nyáron, nagyon nehezen tud megszabadulni a ponty a kopoltyún keresztül. Ezért a jó öreg bevált keveréket ajánljuk: proteinek 35-60%, zsírok 5-10% között, a maradék szénhidrát. Így biztos jól közelítjük meg a dolgot.

Hogy milyen attraktorhatása van a proteineknek, az a következő részben áll. A proteinek csalogató hatása a nem egy alábecsülendő pozitívum és egyértelműen a szénhidrát csalik ellen szól. Egy így felépített, jól emészthető csalinak 3 előnye van: a horgász bízik benne, mivel a csali egyszerűen jó. A hal jól növekszik. Kevés anyagot bocsátanak ki emésztetlenül és nem terhelik feleslegesen a vizünket. Semmi sem szól a jól emészthető csalik ellen (jó alapanyagokból) kivéve a valamivel magasabb ár, mivel a proteinek drágábbak mint a szénhidrátok. Ennek ellenére: a pontyok, a víz és a jobb fogások érdekében el a kezekkel a tiszta szénhidrát csaliktól (dara, rizsliszt, kukoricaliszt). Néha hasznos lehet ha a csalink gyorsabban hagyja el a pontybelet (pl. egy nappal a horgászat előtt). Itt ajánljuk a szénhidrátok bevetését (pl. nyersrostok), habár ezzel az eljárással több tápanyagot választanak ki, mivel a csali veszít az emészthetőségéből. Néha bele lehet menni kompromisszumokba.

Folytatás: a Pontyok táplálkozása 3. rész: táplálék mennyisége, emésztése, jó pontycsalik cikkben.

2010. szeptember 8., szerda

A pontyok táplálkozása 2. rész

Általánosságban az a jellemző, hogy a pontyok a táplálékfelvételnél a ráfordítást és a hasznot optimalizálják. Minden táplálékfelvétel költségekkel jár energia formájában (táplálékkeresés, garatfogakkal való összetörés...). Minden táplálékfelvétel energianyeréssel van összekötve. Minél nagyobb a táplálékdarab, természetesen annál nagyobb az energianyerseség, de a táplálék nagyságával az energiaveszteség is nő, amit a keresésre, összezúzásra és az emésztésre fordít. Az emésztés is energiába kerül. Egy bizonyos nagyságnál illetve élénkségnél, mint például a nagy folyami ráknál az energianyereség olyan kicsi az energia vesztességgel szemben, hogy nem érdemes ezt a nagy zsákmányt megenni. Ezt az "optimális evés elméletét" sokszor bebizonyították már tudósok. A hal nagyságával az optimális csalinagyság is nő. De sosem szabad túl nagynak lennie.

Az optimális nagyság bőven a testhossz 4%-a alatt van. Mi úgy gondoljuk, hogy egy 20-25mm-es bojli egy 100cm-es pontynak optimális. A legjobb, ha annyira puha amennyire lehet, hogy az összetörésénél minél kevesebb legyen az energiaveszteség. Biztos, hogy nem úgy van, hogy egy 100cm-es ponty a 10mm-es bojlikat szívesebben veszi fel mint a 18mm-eseket, egyszerűen azért nem, mert a nagyobbaknál nagyobb az energianyereség. Úgy gondoljuk, hogy a kis bojlik előnye abban rejlik, hogy puhábbak mint a nagyok. Gondolkozzatok el rajta!! Az optimális evés elméletét a szemes etetésnél is jól lehet alkalmazni. Nem hisszük, hogy a nagy pontyoknak energia szempontjából optimális a kis kendermagok célzott felszívása. De mivel sokszor sok szemes-etetőanyagot etetünk, ezért érdemesebb az idejét azzal töltenie, hogy a helyet teljesen feltisztítsa, mint azzal, hogy nagyobb táplálékdarabokat keressen.

Ha a mennyiség már olyan kevés, hogy a pontynak keresnie kell a kendermagokat, akkor elhagyja a helyet, mivel energetikusan érdemesebb neki egy terített asztalt keresnie mint, hogy azzal pazarolja az idejét, hogy megkeresse az utolsó kendermagot is. Már hányszor hallottunk arról, hogy a pontyok nem ették meg az összes szemes takarmányt, ugyan a nagy részét igen, de mégsem akasztották meg őket. Ezt mi is meg tudtuk figyelni egy jól látható homokpadon egy tóban. 2 óra alatt nem ették meg az összes szemes etetőanyagot (10kg-os keverék bojli, búza, kukorica, csicseriborsó és földimogyoró, a földimogyorót abszolút nem ették meg!!). Ugyan megették az összes bojlit, de a szemes takarmánynak csak egy részét fogyasztották el, mielőtt továbbálltak az egyébként táplálékban szegény homokpadról.

Folytatás a horgasszunk.hu - a pontyok táplálkozása (táplálék felvétele, növekedés) cikkben.

A pontyok táplálkozása 1. rész


A következő cikkben Robert Arlinghaus az inkább tudományos alapú részt vette át, míg Jürgen Meyer a csalikészítésben szerzett hosszú éves tapasztalatát adja vissza. A következőekben a döntő kijelentéseket # jelölték, ezzel tisztázzák azt, hogy ezek a kijelentések tudományosan alátámasztottak, nem kitalációk. Részben a tudományos kiadás íróját és a kiadás évét is feltüntetik. Sokan ezt az elméleti összegzést abszurdnak, feleslegesnek vagy komplikáltnak tartják. Ezen olvasóktól elnézést kérnénk. Más olvasók fel fognak figyelni és fel fognak lélegezni.

Ők el fognak gondolkozni és megkérdezik maguktól, hogy a múltban valóban mindent jól csináltak-e. Ezek az olvasók talán meg fogják érteni, hogy bizonyos alapanyagok a bojliban miért olyan eredményesek, míg mások ismételten csődöt mondanak. Megpróbálunk mindent a lehető legjobban leírni és elmagyarázni.

A cikknek nem az a célja, hogy bizonyos eladási számokat megemelése, vagy vad hyipotézisek felállítása, hanem információként szolgál. Ezenkívül a pontyok és a vizek jóléte is a szívünk ügye, annyira, hogy szinte kényszerítve éreztük magunkat ezen cikk megírására.

A horgászirodalomban sok beszámoló szól a ponty (Cyprinus carpio) táplálkozásáról illetve a táplálékfelvételéről. A ponty egy a tudomány által jól megvizsgált halfajta. Sokat tanulhatunk a tudománytól, ami segít nekünk a fogási eredmények javításában vagy a bojlijaink optimalizálásában. Mivel ugye az a helyzet: hogy a legfontosabb a pontyhorgászatban a Location (hely) ahol a pontyok vannak illetve az "időcsinálás" míg a halak megjelennek a helyen. A második legfontosabb pont ahhoz, hogy a pontyot megakasszuk a megfelelő csali, ismeretek a táplálékfelvételről illetve a pontyok viselkedéséről. Csak ekkor lép be a játékba a felszerelés. Ebben is a szerelék, a végszerelék erőssége illetve a zsinór a legfontosabbak és csak ezután jön a bot az orsó és a szák. Utolsó pontként "dönt" az ágy, a rod-pod és a sátor arról, hogy eredményesek leszünk-e vagy nem.

Mi úgy vesszük észre, hogy ez a sorrend sok horgásznál pont fordított. Anyagilag is sokkal többet adnak ki az emberek a felszerelésre, mint a csalikra illetve a helykeresésre, mivel végül is az is pénzt jelent (idő az pénz). A bojlikat sokszor úgy választják ki, hogy a legkedvezőbb árura jut a választás. A reklám illetve a szájpropaganda dönt a vásárlásról. Afelett szívesen elsiklanak, hogy ez az eljárás a fő oka a balsikereknek, főleg az erősen meghorgászott vizeken illetve azon a vizeken ahol sok a természetes táplálék. De erről majd a második részben írunk részletesebben. Először leírjuk a pontyok táplálékfelvételét, mivel itt is nagy a tudatlanság a pontyhorgászok körében. Na és akkor most sok örömet a következő sorokkal. Reméljük, hogy néhányan közületek ugyan úgy eltöprengenek, mint mi.

Folytatás a horgasszunk.hu - a ponty táplálkozása címen.

2010. július 8., csütörtök

Elindult a horgaszboltkereso.hu











Elindult a legújabb horgászportál, a www.horgaszboltkereso.hu

Célunk Magyarország legnagyobb horgászbolt adatbázisának létrehozása. Horgászboltok jelentkezését várjuk!

2010. június 18., péntek

Ökológiai katasztrófa fenyeget! Halpusztulás a Hortobágy-Berettyón



Megdöbbentő képek, amilyeneket a tiszai ciánszennyezés idelyén láthattunk, sokasodó, baljós jelek a Berettyó, Körös, Tisza vidékéről. Az utóbbi időszak ár- és belvize mindenkit, embert és állatot is jelentősen megterhelt. Míg az árhullám lassó levonulásával mi fellélegezhetünk, addig vizeinkben újabb katasztrófa fenyeget. Az ár által a folyókba mosott vegyszerek, műtrágyák feldúsulása teljesen felborította a víz egyensúlyát. Ennek eredményeképp jelentős halpusztulás kezdődött.

2010. 06.17 07:45
A vízügy hivatalos tájékoztatója:
A tömeges halpusztulást eredményező kritikus vízminőségi helyzetre való tekintettel, tegnap 15 órától III. fokú vízminőségvédelmi készültség került elrendelésre a Hortobágy-Berettyó működési területünket érintő szakaszán. Az ár- és belvízvédelmi helyzet miatt vízfrissítésre jelenleg nincs lehetőség. Igazgatóságunk a káreseménnyel kapcsolatban szakmai irányítást és ellenőrzést végez.

2010. 06.17. 07:55
Tegnap a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói próbálták lokalizálni a szennyező forrást. Egyenlőre még nem lehet biztosat tudni a szennyeződés pontos okáról és helyéről. De valahol Balmazújváros térségében feltételezik a szakemberek.


2010. 06. 17. 9:10

Az elsődleges vizsgálatok szerint, a belvizekkel érkező nagy szervesanyag és nitrát tartamú víz okozta oxigánhiány felelős a tragédiáért.

2010.06.17 9:25

A helyszínen tartozkodó munkatársunk jelenti, hogy egybefüggően fehér a víz teteje a dögöktől.
Nem hivatalos értesülések szerint a jelek nem oxigén hiányra, hanem mérgezésre utalnak.

Folytatás, további képek a: Halpusztulás árvíz után című cikkünkben.

2010. május 28., péntek

Nils Master, a cégtörténet 2. része


Melyik országok tartoznak a legfontosabb piacaitok közé?
Hannu: A világ, több, mint 40 országába szállítunk. Természetesen az USA és Ausztrália tartozik a legnagyobb vevők közé. Náluk van a legtöbb horgász. Az egykori keleti blokk országai is hatalmas potenciált jelentenek. Minden országnak megvan a kedvenc csalija. Természetesen németország is fontos vevő. A német horgászok például nagyon sok féle csalit használnak a termékeink közül.
Évente hány wobbler készül nálatok? Hol van a gyár?
Hannu: A jelenlegi kapacitásunk évi 1 millió db körül van. Ugyanúgy, ahogy régen, kizárólag finnországban folyik a gyártás. Fontos, hogy a tradíciót tovább vigyük. Ezzel tartozunk a horgászoknak és magunknak is. Itt lettünk nagyok és itt is maradunk. A horgászok magas minőséget várnak el tőlünk. Finnországban az egész gyártási folyamatot folyamatosan felügyelhetjük, ezzel garantáljuk, hogy a gyárat kizárólag elsőosztályú áru hagyja el.
Szerintetek mitől lesz egy műcsali jó?
Kalevi: Szerintünk három dolog a döntő. A szín, a mozgás és a merülési mélység. Ha ez a három dolog stimmel, halakat fogsz, ha bármelyik hiányzik, vagy nem optimális, üres szákkal térsz haza. Amikor a színekről beszélünk, két aspektusra gondolok. Az egyik maga a csali színe, a másik pedig a csali vízben látszó színei, amiknek különbözőeknek kell lenniük. Így tudunk különböző szituációkra, különböző vizekre gyorsan reagálni. A vízbeli fényviszonyok folyamatosan és gyorsan változnak. Gyakran még napon belül is. Ha korlátozottak a lehetőségeim, korlátozott a fogási esélyem is. Alapvető tanácsokat adni a színekkel kapcsolatban nagyon nehéz. A személyes tapasztalat semmivel sem pótolható.
A riport folytatódik a: http://horgasszunk.hu/nilsmaster2.php címen.

Új országos harcsa rekord


Május 10-én hamar bejárta a sajtót a hír, mely szerint a Töröcskei tóból kifogott 113 kg súlyú harcsa új országos rekord. A harcsa kifogója, Kovács Gábor horgász a számos gratuláció mellett több helyen és többféle támadást és kritikát is kapott, de Gábor a következő interjúban ezekre nem kívánt reagálni.
Kovács úr, azt tudjuk, hogy a rekord harcsát május 10-én fogta a Töröcskei tavon, de hogy is volt?
Igen, május 10-én este fél tízkor jött a kapás, már szélcsendben.
A tó melyik részén próbálkozott?
A zsilip felőli oldalon, a bedőlt fák között próbálkoztam.
Milyen módszerrel horgászott?
Úszós készséggel - egyszerű szerelékkel.
A botról, orsóról, zsinórról stb. elárulna valamit?
Persze, 2,10-es, 50 lbs-os bot, 80-as méretű fémorsó 60-as fonott zsinór és 6/0-s a horog, a csali gilisztacsokor volt.
Említette, hogy 21:30 körül jött a kapás, mikor kezdte el a horgászatot?
A riport folytatódik a http://horgasszunk.hu/harcsarekord.php címen.

2010. május 18., kedd


Háromfa - a "zöld pokol": két német bojlihorgász kalandja.

Avagy, nem minden arany, ami fénylik.


Az autó a legkisebb szegletéig tele van pakolva, indulhatunk az idei háromfai turnéra. A tógazda szokás szerint erős kávéval és pálinkával fogad. Említett még valami krémet és a reményeinket felülmúló, igen jó időt. Be is jött, a hét 95%-ában 30 fokos hőség volt. A természet is megmutatta a maga szépségét, 10 m-re tőlünk jégmadarak vadászták le az apró halakat, éjjel pedig a szarvasbikák bőgését hallgattuk.
A haladagunkat is megfogtuk, de legnagyobb meglepetésünkre kizárólag nappal. A legtöbbjükkel izgalmas csatát vívtunk, néha pedig a tavirózsákkal is, ahová a pontyok a zsínórt húzták be.


Röviden, tömören a hét végére 8 kifogott halnál tartottunk, a legnagyobb 12 kg-os volt.

Szerdán Andreas "halálos zuhanást" élt át.

Hogy mi is történt? Kiderül itt: Horgasszunk.hu - Háromfa 2009.

2010. május 17., hétfő

Nils Master - egy családi vállalkozás sikertörténete

A Finlandia Uistin Oy családi vállalkozás 1963 óta gyárt minőségi műcsalikat Nils Master és Bete néven. A Nils Master paletta jelenleg 10 különböző modellből áll, különböző méretben és tőbb, mint 40 féle színösszeállításban. A klasszikus "Invincible" mellett a „Big Mouth“, a „Dart Master„ és a „Jumbo“ a legnépszerűbbek.
Hannu Kangas 45 éve benne van a horgász businessben és ő a cég feje. Testvére, Kalevi Kangas 20 éves kora óta a termékfejlesztés felelőse. Kalevi hetente legalább kétszer a vízparton van és a halakat faggatja az új fejlesztésű csalikról. Hannele Kangas, Hannu testvére az adminisztratív teendőkkel foglalkozik, természetesen ő is szenvedélyes horgász.Martin Crewe, az angol származású kolléga pedig a nemzetközi kapcsolatokért felelős.
A gyártás, ugyanúgy, mint ezelőtt, kizárólag Finnországban folyik. 15 alkalmazott dolgozik az üzemben, ők állítják elő az összes terméket.
Kérdések a Nils Master alapítóhoz, Hannuhoz:
1963 óta gyártotok műcsalikat. Honnan jött az ötlet?
Hannu: a testvérem Kalevi és én, Kalkkinenben, Finnország egyik legnagyobb tava, a Päijänne mellett nőttünk fel. Most is itt élünk. Ebből adódik, hogy mindig is nagyon kötődtünk a vízhez és természetesen gyermekkorunkban rengeteget horgásztunk. Leginkább a különböző ragadozóhalak érdekeltek minket: csuka, süllő, sügér és a pisztrángfélék. A legnagyobb szenvedélyem a pergetés. Akkoriban a műcsali kínálat könnyen áttekinthető volt. Akkor még nem úgy volt, hogy bementél a legelső horgászboltba és vettél egy wobblert. Minden a fantáziádra volt bízva. Saját magunk készítettük őket. Rengeteg féle anyag, forma és méret kipróbálása után rájöttünk, hogy a legjobb wobblereket balsafából lehet készíteni. De sok más horgász is ugyanígy balsafából készítette a saját csalijait. Akkoriban még jónéhány igazi, nagyon profi kétkezi wobblerkészítő élt még.
Folytatás a: Horgasszunk.hu - Nils Master cégtörténet linken.

Az új Fox Rage csalik

Néhányan már biztosan hallottatok ról, küldöldi oldalakon találkoztatok az új Fox termékkel, ez a Fox Rage. Nem titkoltan 2010 ragadozóhal-csalijának szánja a cég!
Mi is ez a RAGE? A Fox International legújabb márkája, kifejezetten az európai ragadozósoknak a világ egyik legjobb műcsalis horgászának Dietmar Isaiach segítségével kifejlesztve.
Dietmar nem ismeretlen a gyártók előtt sem, 12 éve több neves gyártó csalitervezője.
Az ő szavaiva: "A RAGE valami különleges - kifejezetten az európai horgászoknak. Világos színű, figyelemfelkeltő és csúcsminőségű anyagból készül. Garantáltan több és nagyobb hal fogható vele."
Folytatás a: Horgasszunk.hu - Fox Rage címen

2010. március 1., hétfő

Modoros horgászok

Horgászok - görbe (vagy nagyon is valós? :) tükör rólunk, pecásokról. A modoros blog írásai máskor is nagyon jól mutatják be a különböző emberi "modor"okat. Most a horgászokon volt a sor. Íme:
A horgász - bár van rendes munkája, és minden OK körülötte, félig-meddig mégis a társadalmon kívül él, mert lélekben állandóan a tóparton van sörrel a kezében, valami haverjával, vagy éppen egyedül, és bütyköli a szereléket, turkál a kukacban, készíti az etetőanyagot, a bojlit, vagy azon gondolkodik, hogy legközelebb hova menjen és milyen dipet használjon: meggyeset, barackosat, vagy inkább valami vaníliásat...
Leszarja a "civil" társadalmat, és ha teheti egyből kimenekül a vízpartra. Jó idő, rossz idő, mindegy neki. Néha viszi az egész családot (ha van), de ha van egy fia, az biztosan mindig vele van, és 10 éves korára már kész Rex Hunt. Úgy van nevelve, hogy ő legyen minden idők legnagyobb sporthorgásza.
Ha a gyerek arányaiban annyit tudna az iskolában is, mint a horgászatról, 10 évesen már rég gimibe vagy egyetemre járhatna. A horgásznak mindene a horgászat körül forog, kocsit is úgy vesz: nála csak a kombi jöhet szóba. Kenyeret is úgy vesz: tudja, hogy melyiket lehet jól gyúrni, ezért tehát ezt eszi az egész család. A városi emberek közül talán ő az egyetlen félnótás, aki kifejezetten örül a rossz időnek, mert tudja, hogy eső után kurvára harapnak.
Alig van rendes ruhája, terepszínűből viszont el tudna látni egy egész hadtestet. A feleségére is csak úgy gondol, hogy “este megakasztom az asszonyt (remélem hagyja)”. Akár hagyja, akár nem, a horgász álmában azért mégis egy embernyi harcsával küzd egyedül, a viharos holtágban. Ül a csónakban és fárasztja, amíg kell - ő nem veszíthet a saját álmában.
Egyébként nem szeret dumálni, inkább "megül" magának kussba', csak a gyereket okítja néha, ha ott van. Különben csak nézi csendben a vizet a kollégákat a távolban (jó esetben nem tőle pár méterre telepednek le) a másik oldalon, hogy már megint elengedte az a hülye balfasz. Bezzeg, ha neki volna ekkora kapása, akkor “abba’ hiba nem volna egy szál se". Azt megnézhetné mindenki. Csak hát itt erre “vízközt’ jár” a geci (se nem mélyen, se nem a felszínhez közel, hanem zombi módjára a kettő között), és nem eszik. Hiába etetek, nem kell neki” Ha talál valamit a fűben, vagy a tóban véletlenül megakasztja mondjuk egy szerencsétlen hülye behúzott botját, soha nem adja le a háznál: mér?! Neki se adtak vissza soha semmit, pedig már legalább egy kocsi árát otthagyta a vízpartokon. Vannak a horgászok között is alfajok:

1. Van a csóringer 45+os melós horgász, aki lepukkant tragaccsal, vagy valami ócska motorral és közepes felszereléssel jár. Mogorva, kedvetlen ember. Csak ritkán vannak többen, általában egyedül nyomja. Magányos halfarkas. Ő néha előfordul a tilosban is. Nincs sok pénze, de azért mindig nála van a legtöbb sör. Kajával nem foglalkozik, elvan ő a kukoricakonzerven, a szotyin vagy akár a bojlin is. De aztán kegyetlenül körbe is szotyizza az egész tópartot és általában kurva sok szemetet hagy maga után. Csak a sörösüveget szedi össze. Megy visszaváltani. Senkinek nem ad semmit, tőle hiába is kérnek, és amit a parton talál, azt sem adja le soha. Baszik mindenre és mindenkire. Néha egy-egy halat is elfelejt bemutatni. Szereti a halat, hazamegy, szépen megsüti, megeszi - meg aztán úgy gondolja, hogy rendszeres vendég létére ennyi bónusz igazán jár neki.
Folytatás a :http://www.horgasszunk.hu/modoroshorgasz.php címen

2010. február 18., csütörtök

A partravetett halőr

Adott egy fiatalember, Vass Csaba, aki szereti a természetet, szeret horgászni, és szeretné megvédeni a halakat is, ezért elhatározza, halőrnek áll, hogy megakadályozza a dunai hallopást. Jól dolgozik, talán a legeredményesebben, a vízkezelő mégis visszavonja halőri megbízatását. Pedig a vízkezelő is elismeri, hogy az adott Duna-szakasz halőrzése megoldatlan, és lopják a halat a folyóból. Vass Csaba a halászokkal is konfliktusba került, amelynek során egy hivatalosnak mondott dokumentum, a „kisegítő halászjegy” is szóba került. Ilyen okmányt azonban a halászatról és horgászatról szóló törvény nem említ, és az ügyben független földművelésügyi szakértő sem hallott még róla soha.

Ez a történet mese is lehetne, mert Vass Csabának olyan kék szeme van, mint a legkisebb királyfinak. De ez nem mese, hanem valóság, és Vass Csaba sem királyfi, hanem halőr. Illetve, és itt kapcsolódjunk be az életébe, volt halőr, aki korábban az ercsi Duna-szakaszon teljesített társadalmi halőri szolgálatot. Csónakját is ezen a Duna-szakaszon tolta először vízre. Sok jó halat fogott ki a folyóból, és sokat vissza is adott neki. Sikerei mellett azonban a keserűsége is egyre nőtt, hétről hétre látta, hogy hálózzák, áramozzák a vizet, azaz lopják a halat a vén Dunából.

Ebből lett elege 2008-ban, amikor úgy döntött, társadalmi halőrnek áll. A szükséges vizsgák után 2008 júniusában tette első „hivatalos” körútját. Tevékenysége eredményes volt, a folyamszakasz vízkezelője, a Közép-dunai Hal Kft. 2009 tavaszán mégis visszavonta megbízását.

Pedig eredményeit a Fejér megyei halászati felügyelő is elismerte, nem hivatalosan közölte Csabával, hogy 2008-ban ő volt a legeredményesebb társadalmi halőr a megyében az orvhalászat felderítésében. Ez hét, feljelentéssel végződött tettenérést jelent – bár Csaba azt még mindig nem tudja, hogy ezek közül mennyi végződött bíróságon. Azt viszont igen, hogy egy ügy azért sikkadt el, mert közbenjártak a vétkes érdekében. A vétkes ugyanis Kukucska Gyula rácalmási halász csónakjából és az ő hálójával dolgozott, és úgynevezett kisegítő halászjegye is volt. Csakhogy a kisegítő halászjegy, ahogy arról a Közép-dunai Hal Kft. képviseletében Szilágyi Ákos tájékoztatta Csabát, csak arra jogosítja tulajdonosát, hogy halász mellett dolgozzon, arra nem, hogy egyedül halásszon. Ez esetben azonban nem volt sehol a halász. De ez esetben sem lett az ügyből semmi – Vass Csaba feltételezése szerint elkenték az ügyet.

Folytatás a http://horgasszunk.hu/halor.php címen.

2010. január 22., péntek

Online Horgász játékok 2010.


Ismét nekiláttunk összevadászni a legújabb online horgász játékokat.

Első körben 6-ot bemutatunk, aztán folytatjuk.

A játékokat itt találod:
Horgasszunk.hu online játékok 2010.

Jó szórakozást!

2010. január 12., kedd

Ismét a catch and release-ről




Magyarországon a horgászbottal fogott hal visszaengedésének témája aránylag új keletű. Néhány igazán sportszerűen horgászón kívül a többségben sokáig fel sem merült, hogy a törvényes kereten belül ejtett zsákmányból a felesleget visszaeressze a vízbe. A visszaengedés nemes gesztusa a bojlizással érkezett hazánkba Angliából, ahol szinte minden édesvízi halat elengednek a horgászok. A legyőzött hallal szembeni sportszerű viselkedés a legjobbkor jött, mert - paradox módon - akkor teljesedett ki vizeink halállományának iparszerű orvhalászata, valamint a kormoráninvázió. Jelenleg e kettősségben élünk, de sajnos a pénzsóvárság miatt sokkal több a kivét, mint a betét. A jól őrzött vizek kivételével, de különösen a természetes vizeken a halállomány erősen lepusztulóban van.

A Haltermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a kifogott halmennyiség negyven százaléka feketén tűnik el, azaz tízezer tonna évente! Ha hozzáadjuk még a kormoránok nem sokkal kevesebb kártételét, elképesztő számot kapunk. A Dunán kívül a Balatonon a legnagyobb a gyérülés - ahol éppen a bojlisok tizedelték meg a pontyállományt. Pedig vannak olyan folyamatok, melyeknek pontosan az ellenkezőjét kellene eredményezniük. A legfontosabb, hogy az országos horgászlétszám húsz év alatt közel százezerrel csökkent, és ez a folyamat, ha lelassulva is, de tovább tart.
Ez egészséges szelekció, mely a legális természetes vízi halászoknál is csekély mértékben ugyan, de szintén megfigyelhető. Kedvezően kellene hatniuk az új, szigorúbb környezet- és halvédelmi törvényeknek is - bár betartásuk hatékonysága sok kívánnivalót hagy maga után. Megjelentek a halbő "fizetős" tavak, ahol a horgászok éhségüket könnyen csillapíthatják. Végezetül megemlíteném a hazai fehérhalfogyasztási igény megcsappanását, valamint a tengeri konyhakész termékek iránt növekvő érdeklődést. Mindezek, némi védelmet kellene, hogy nyújtsanak a halállománynak, de sajnos nem így van.
Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy ha még elenyésző számban is, de egyre többen vannak azok, akik a horgászat és a természet jövőjének féltése okán zsákmányukból többet-kevesebbet visszaengednek. Számuk még messze nem tudja ellensúlyozni a sok kapzsi pénzhorgászt, hűtőtömködőt, de valami azért elkezdődött... Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet sem kedvez eme örvendetes, sportszerű szemléletnek. Éppen ezért néhány, a hal visszaengedését szorgalmazó barátommal leültem beszélgetni - talán az ő példájuk segít az emberi gyarlóságon felülemelkedni.

2010. január 7., csütörtök

Kihalás fenyegeti a világ egyik legnagyobb édesvízi halát

A túlhalászat miatt tűnhet el az Amazonasból a világ egyik legnagyobb édesvízi hala, a 3 méteresre és 200 kilósra is megnövő arapaima. Hiába szabályozzák a halászatát, a törvényt nem tudják betartatni a dzsungelben.
Kipusztulással fenyegeti a túlhalászat a világ egyik legnagyobb édesvízi halát, az Amazonasban élő arapaimát, pontosabban a négy alfajból álló család egyikét, a legnagyobb méretű, akár 3 méteresre is megnövő Arapaima gigast. A New York-i állami egyetem és a Woods Hole Research Center kutatóközpont tudósai indultak az óriáshal nyomába, aminek a populációjáról nincsenek pontos adataink, annyira, hogy a becslések máig egy 160 évvel ezelőtti expedíció felmérésein alapszanak.

Folytatás a http://www.horgasszunk.hu/arapaima.php oldalon.

2010. január 6., szerda