2009. január 30., péntek

Bojlis suli 6. A hallisztek


Hallisztgyártástól az adalékanyagokig

Utolsó cikkem végén már tettem említést a hallisztek jelentőségéről a bojlikészítésben. Egy kis „rükvercet” kapcsolva – mivel úgy látszik sok embert érdekel – írok kicsit a hallisztgyártásról.
GyártástechnológiaA hallisztek alapanyaga a halfeldolgozókból műanyagtartályokban beszállított „halmaradványok”. Ezek gyakorlatilag levágott haldarabok (maradványok) és teljes halak. Akármennyire hihetetlen ezeket frissen beszállítják, majd a feldolgozóban külön halfajonként raktározzák. Szállítószalagok segítségével kerülnek a sterilizálóba ahol csigás szállítókban közvetlenül vízgőzzel felmelegítik az alapanyagot 10-ről 95 fokra. Ez a massza utána továbbmegy egy szűrőrendszerbe – ahol a folyékony rész nagy része lefolyik és ezt tartályokban felfogják – majd a maradék anyag bekerül a présekbe.
A présekben 90 fokos hőmérséklet mellett lepréselik az alapanyagot, a megmaradt préselvényt (50%-os szárazanyagtartalom) tovább szállítják a szárítókba.
A lepréselt folyadékot a tartályokból átpumpálják a dekantálóba, ahol a szárazanyagot szétválasztják a folyékonytól. Ennek a maradványnak a szárazanyagtartalma 35%-os, amely a préselvénnyel együtt a szárítókba kerül.
A megmaradt folyadékot szeparátorokba pumpálják ahol az olaj leválasztása történik. Majd ezután ezt az olajtalanított hallevet – amely gazdag aminosavakban és nyomelemekben – felmelegítik és elpárolog belőle a folyadék, melynek köszönhetően a szárazanyagtartalma 10%-ról 50%-osra nő, gyakorlatilag besűrítik.
Folytatás a: http://horgasszunk.hu/bojli/6lisztgyartas/hallisztek.php címen.

Bojlis suli 5. Madáreleségek és lisztek


Amikor a bojlikészítésről beszélgetnek horgászok és irogatják a recepteket, a madáreledelek jellemzően a végére maradnak, mint egyfajta perem-alapanyagok. Olyan kicsit legyintve rá hozzáírja az ember szinte megszokásból, hogy ja, még madáreledel is kell bele, azt mindig rakunk.
Pedig messze nem feleslegesek, sőt fontosak a bojliban és főleg nem a gyenge minőségű bojli ismertetőjelei. Már lassan elnézést kell kérnem, annyiszor ismétlem ezt a mondatot, de nagyon megmaradt bennem. Egy magyar horgászújságban olvastam kb. 2 évvel ezelőtt egy cikket, amelyben a madáreledelekről a szerző azt írta, hogy a madáreledelek az ismertetőjelei a rossz minőségű bojliknak. Na az volt az utolsó írás amit elolvastam abban az újságban.
Tavaly ősszel felhívott az újság tulajdonosa, beszélgettünk az újságról és említettem neki, hogy nem vagyok képben hogy mi a helyzet az újságával, mert nem vásárlom. Megkérdezte véleményem és elmondtam neki ezt a cikket, illetve azt a néhány sort amit olvastam és mondtam, hogy szerintem ez nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy ilyet egy újság lead... a válasz erre az volt, hogy nem szólunk bele íróink munkájába, ez az ő véleményüket tükrözi...Szerintem az írások vagy konkrétan egy írás is befolyásolja az olvasók alkotta véleményét egy újságról. Egy tulajdonos vagy éppen felelős főszerkesztő felel az újságban leadott cikkekért, legalábbis szerintem, és egy ilyen – már elnézést baromságot – nem vállalhat fel egy újság. Mert teljesen irreális, még akkor is ha valakinek ez a véleménye. Mondjuk nem ez volt az egyetlen érdekes megnyilvánulás a cikkben. Néha furcsállom az ilyeneket, mert ha én valamit leírok azzal én felelősséget is vállalok...

Folytatás a: http://horgasszunk.hu/bojli/5/lisztek.html címen.

Horgász bulvár

Elindult a horgász bulvár rovatunk:

http://www.horgasszunk.hu/bulvar/

Bojlis suli 4.


Folytassuk a szénhidrátokat!

A szénhidrátforrások közül idáig inkább azokkal foglalkoztam, amelyek számunkra fontosak a bojli megkötésében. Természetesen számos más magas szénhidráttartalmú alapanyagot is használok, mint a különböző maglisztek.Nehéz a választásEzen lisztek listáját szinte bárhol elkezdhetnénk és talán véget se érne, így valamilyen formában magunkra vagyunk utalva hogy kiválogassuk a számunkra megfelelőket. Az elmúlt évek folyamán jó néhányat kipróbáltam, leteszteltem. Először beltartalmi értékek alapján szelektáltam, figyelembe véve, hogy mi a jó pikkelyes barátainknak, majd aszerint, hogy milyen fizikai hatással van a bojlinkra. Zárttá teszi vagy, esetleg lazítja a tésztát, bojlit. A bojlira történő hatásuk valójában nem csak az adagolás mértékétől függ. Mert számos olyan alapanyag van, amelynél teljesen mindegy, hogy 5 vagy 15%-ban rakjuk a bojliba, így se, úgy se való bele. Másrészről nagyon fontos a szemcseméret, mert az nem csak a bojliban történő eloszlását befolyásolja, hanem pl. a kötőhatását is. Folytatás a http://horgasszunk.hu/bojli/4szenhidratok/szenhidratok.html oldalon.

2009. január 14., szerda

Bojlis suli 3. rész



A kiindulópont

Nézzük, hogy az ember hogyan tud nekiállni egy recept tervezésének, hogyan tud a különböző megvásárolható alkotóelemekből egy fogós bojlit összeállítani. Nem utolsó sorban ügyelünk az egyes alapanyagok tulajdonságára, illetve hatására az egészre való tekintettel.Nem áll szándékomban egy túlméretezett kukoricaszem összeállítása. Vannak olyan alapanyagok amelyekkel régóta dolgozom, egyben ragaszkodok is hozzájuk, mert a vízparton sokat bizonyítottak. Éppen ezért majd több formában átalakítjuk a receptet, de nem minden alapanyagot tudunk kicserélni, lecserélni.
Leírok egy alap receptet amelyet már több helyen említettem és ez lesz egyfajta kiindulópontunk, szemléltető eszközünk. Ami minden receptnél nagyon fontos természetesen ennél is alap, hogy jól emészthető és jól oldódik, viszont ebben nincs semmilyen extra adalékanyag, olaj, ezekkel majd később foglalkozunk. Mert ugyan minden bojlinak van egy alapja, viszont az nem egyértelműen a bojli jellegének a meghatározója.

Bojlis suli 2. rész


Mi is pontosan a bojli?
Formáját tekintve lehet gömbölyű, négyszögletes vagy háromszögletű. Nagysága változó 10-40mm között bármilyen méretben fellelhető. Összetétele szigorúan titkos, sokéves angol tanulmányok után két vegyészdiplomával a zsebben is nagyon nehéz gyakornoki helyet találni egy „mesternél”. A kész Csoda lebeghet, különböző színekben pompázhat és akkor még nem is beszéltünk a különböző fürdőkről amelyeket teremtőik szerint nagyon szeretnek.
Ez az első néhány sor azt hiszem kellően - lehet kicsit túlozva - de összefoglalja, hogy az elmúlt évek újságírói és gyártói írásos és filmes munkák mit eredményeztek. Az eladások mellett az elsődleges cél a túlmisztifikálás volt, ne nyúlj hozzá mert úgyse tudod, nem értesz hozzá. Természetesen az eredmény nem váratott sokáig magára, kellet pár guru és a piac válaszolt, egy rakat olyan emberkét dobott ki, akik áltudományosan alátámasztották a lehetetlen, használhatatlan túl drága bojlikat és bojlirecepteket. Természetesen tisztelet a kivételnek, de ahogy ez lenni szokott aki szeretne, lelkes és próbálkozik azt javarészt eltapossák, nem hagyják előtérbe kerülni mert senkinek sem érdeke. (hány ügyes és tapasztalt horgász veszik így el) Mondjuk bizonyos kirakatemberek kompetenciáját az sem támasztja szerintem nagyon alá, amikor évente váltja le az elmondása szerint legjobb termékeket gyártó céget. Ez kicsit a mosószergyártókhoz hasonlítható, nemrég óta megint a szóda erejével mosunk. Úgy látszik ez az új csodaszer pedig nagymamámék 50 évvel ezelőtt is használták már és akkoriban azt mondták nem jó, úgy látszik kellett egy fél évszázad, hogy újra felfedezzük a spanyol viaszt.
Na de foglalkozzunk a golyókkal a bojlikészítéssel, mert azt hiszem senki sem a mosóporreklámok végett olvassa a cikkeimet, legalábbis remélem.Az egész bojlikészítést szeretem legalább két részre osztani. Egyrészről ott a bojligyúrás másrészről a bojlikészítés. A bojligyúrás alatt azt értem, hogy van egy kész mixünk, megy hozzá pár szükséges és még több felesleges lötyi, néhány tojás és mehet a gyúrás. Ez nagy segítség lehet azoknak, akik nem szeretnének, vagy a sok „misztikum“ hallatán nem mernek elsőre egy saját bojlireceptet összeállítani. Sajnos sok esetben - tisztelet a kivételnek - komoly kívánnivalót hagynak maguk után a különböző gyári mixek, és nemhogy megkönnyítenék az ember életét, hanem inkább álmatlan éjszakákat okoznak. Nem beszélve arról, hogy mix és mix között mekkora a különbség.

2009. január 8., csütörtök

Bojlis suli 1. rész


Pontyhorgász, vagy bojlis horgász?
Nemrég elbeszélgettem egy német nagykeres ismerősömmel. Ő sok éve van a szakmában, jónéhány lerakata van Németországban. Nemigazán ismerek mégegy ilyen embert, akinek ekkora rálátása lenne a horgásziparra. Volt egy kis időnk, így elbeszélgettünk a pontyhorgászat fejlődéséről, alakulásáról és jövőjéről.
Elmesélte hogyan indult náluk a pontyhorgászat, mekkora változást hoztak a bojlik és azok is milyen változásokon mennek keresztül. Az elején még vadásztak az emberek a különböző alapanyagokra, hogy otthon tudjanak görgetni, bojlit készíteni. Aztán egyre nagyobb lett a választék és a minőségbeli különbségek. A horgászok eljutottak arra a szintre, hogy inkább megvették az úgymond gyári bojlit. Nagyrészt azokat is jó minőségben készítették a cégek, hogy meg tudjanak maradni a piacon. A horgászok jobban jártak vele, mint mindenféle kétséges alapanyagokból készített bojlikkal. Elmondása szerint 3-4 évvel ezelőtt látványosan leállt náluk az alapanyagok utáni kereslet, illetve a házi bojlikészítés, mindenki az egyenletes minőségben készülő gyári bojlikat kereste. Aztán ahogy az lenni szokott, egyre nagyobb lett a konkurencia a piacon és ez a minőség rovására is ment. Ma már kiskerben, azaz a boltban 1 Euróért lehet kapni egy kiló bojlit. Ez átszámítva 250 Ft és ezen több “lépcsőnek” rajta van a haszna.

Az idei év meghozta a változást, hihetetlen ütemben elindult újfent az otthoni bojlikészítés, a hozzá szükséges kellékek és az alapanyagok vásárlása. Az embereknek megingott a bizalma a vásárolt bojlikban... A bojli megjelenésével megindult náluk a bojlis horgászok egyfajta leválása a pontyhorgászokról. Megjelent egy újabb “kaszt” a horgászaton belül. Olyan eszmékkel, mint a halak visszaengedése, halakkal történő kíméletes bánásmód... Sokan csak takaróztak azzal, hogy ők bojlisok, fittyet hányva ezekre a dolgokra. Sajnos sok bojlis olyan szintig “fejlődött”, hogy jobbnak érezte, érezi magát a többi horgásznál, azért mert ezeket az eszméket vallja. Részben már annyira elfajult ez a dolog, hogy sok vízről kiutálták a bojlisokat, sőt betiltották ezt a horgászmódszert... Hazudnék, ha azt mondanám nem ijedtem meg, vagy talán nem is ez a jó kifejezés, inkább ledöbbentem. Én is évek óta bojlikat készítek, és nagyon szívesen horgászok velük, szeretem a többnapos túrákat... vajon a német példához hasonló jövő vár ránk is? Kicsit úgy érzem mintha az előbb leírt “történelem” közepén lennénk, és rajtunk múlik, hogyan is alakul.

2009. január 7., szerda