2009. december 16., szerda

22 kg-os simatokot fogott egy dunai halász

Ritka halfaj, egy tokok családjába tartozó simatok került egy halász hálójába a szeremlei Duna-szakaszon december első napjaiban. A simatok eredetileg tengeri hal, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.













Az Acipenser nudiventris 22 kilós, 140 centiméteres példányát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Gemenci Tájegységhez tartozó szeremlei Duna-szakaszon, 18 méteres mélységben fogta ki Gagyi Tibor dunai halász. Az akkor még számára ismeretlen halat, amelyről feltételezte, hogy védett, kíméletesen kiszabadította, majd élve eljuttatta Mohácsra, ahol Deme Tamás természetvédelmi őr dokumentálást követően az egyik helyi bárkában helyezte el.
Folytatás a http://www.horgasszunk.hu/simatok.php címen.

2009. december 14., hétfő

Egy tragédia nyomában: Veszélyesek a bányatavak

Nincs egységes szabályozás a bánya- és horgásztavak házirendjére vonatkozóan, általában a tulajdonos vagy az üzemeltető, esetleg valamely hatóság határozza meg, hogy mi az engedélyezett és mi a tilos - derült ki abból a röpke kutatásból, amit lapunk végzett a héten.

A téma feldolgozásának szomorú apropóját egy közelmúltban bekövetkezett tragikus esemény indokolta, egy hete a muraszemenyei Nagy-kavicsbányatóba két horgász borult bele csónakjával, s csak egyiküket sikerült élve kimenteni. A baleset vasárnap este történt, de a történtek még napokkal később is foglalkoztatták a horgásztársadalmat. A tragédia érezhetően megérintette az embereket, ám a szenvedélyüknek élőket nem tartotta távol a víztől. Nemcsak Muraszemenyén, de több környező település tavainál találkoztunk horgászokkal. - Aki csónakkal merészkedik a tóra, annak nagyon óvatosnak kell lennie, főleg ebben a hideg időben - mondja Muraszemenyén egy horgász, rögtön hozzátéve, hogy december elseje után amúgy is tilos bármilyen vízi jármű használata. A múlt hét végén balesetet szenvedett két férfi ráadásul este hét óra környékén, vaksötétben borult fel. Ilyenkor már kevesen tartózkodnak kint a tó mellett, akár mindketten odaveszhettek volna. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őre, Lelkes András viszont állítja, hogy nemcsak december elseje után, de egyéb időszakban sem használhatnak csónakot a természetvédelmi területen. Ezt amúgy annak idején a természet- és környezetvédelmi szempontok mellett határrendészeti okokból is előírták.

Folytatás a http://www.horgasszunk.hu/banyato.php címen!

2009. december 1., kedd

Nádi pontyozás


Még él az emlékezetemben, amit nagyapám mesélt, dióverő méretű bambuszbotokról, irgalmatlan vastag, szinte drótszerű zsinórokról és hatalmas pontyokról, amik minden extra ízesítés nélküli csodacsalik helyett, kukoricára jöttek még vagy 50 évvel ezelőtt. Az emlékek már fakulóban vannak, pár méter 100-as zsinór emlékbe eltéve, de tegnap egy nagyon jó írást találtam kocika oldalán, amit az ő engedélyével itt közzé is teszek. Jó olvasást és az idősebbeknek jó merengést! :)

Kedves olvasóim! Az egyik korábbi írásomban -mintegy véletlenül- említettem, hogy Pipi orsó nélküli bottal, saját készítésű úszóval horgászik a nádban, gyékényben. A mi környékünkön az idősebb horgászok mindmáig előnyben részesítik ezt a hagyományos nádi horgászatot, időnként -öszvér megoldásként- kombinálva a modern eljárásokkal. Tudom, ez a mai, magasan technologizált -árukapcsolásos, üzleti szellemű- világunkban elég szokatlan dolog, szemet is szúrt egyik fiatalabb olvasómnak, ki szívesen olvasna erről a régi módszerről. Ez a felkérés hosszú gondolatsort indított el bennem, amit az alábbiakban -megélt tapasztalataim alapján- megpróbálok közreadni. Bemutatni a régi -1950-es évek- és napjaink balatoni pontyhorgászatát, a horgászhelyet, a csónakot, a horgászbotot, a horgászzsinórt -annak tárolását, rögzítését- az úszót, horgot és az etetési szokásokat. De, hát mitől is olyan különleges és egyedi a balatoni nádi pontyozás, amit előző írásomban hungarikumnak mertem minősíteni? Röviden válaszolva: pár négyzetméteres területen kell a néha kapitális méretű pontyot megakasztani, fárasztani és a lehető leghamarabb a szákba terelni. Az e célra kifejlesztett úszónak híven kell közvetíteni a tófenéken zajló eseményeket. A roppant erejű bottal történő erős bevágás hivatott gondoskodni a méretes horog jó akadásáról és az ismeretlen irányban álló hal horgász felé fordításáról, hogy még véletlenül se legyen lehetősége beugrani a szabadulást jelentő, éles kagylókkal borított sűrű nádasba. Mindezt a terhelést a horgászzsinórnak a legkisebb nyúlás és -lehetőleg- szakadás nélkül bírnia kellett, folyamatosan. Ehhez évszázadok alatt csiszolódott, csak erre a vízre, horgászatra kifejlesztett és és bevált, különleges eszközök, készségek szükségesek. A mai modern világban a horgászat nagyszerű üzlet, mindemellett az újabb és újabb horgászkellék fejlesztések biztonságosabbá, egyszerűbbé, megbízhatóbbá tették a felszerelés használatát, kezelését, szállítását, ám a hosszú évtizedek alatt az elgondolás, a módszer mit sem változott. A történet az 1950-es évek közepén kezdődik, mikorra már annyira "felnőttem", hogy Édesapám 7-8 évesen magával vitt horgászni a Balatonra.

2009. november 19., csütörtök

Lehalászás a Tatai öreg tavon

Október 25. Hogy is van ez, a laptop átáll, de a mikrót hogy kell átállítani? Marad megint a biztosíték lecsapása.

A Tatai Öreg tavi nagy halászatot nyolcadszor rendezi meg a Tatai Mezőgazdasági Rt. Téesz Hangulatot szimatolok, kedvet kaptam. Kilenc óra előtt értünk Tatára, a nép már a parton tolongott. A háló már fényképezésre készen behúzva és kipeckelve, hogy a zsákmány a legjobban látszódjon. A hálóban ponty, amur, kárász, keszeg és ragadozók (harcsa, csuka, süllő), legalábbis a szervezők az árlistájukban erre készültek. A parton párás hideg, sok gyerek és kevés lélekmelegítő. A halak a hálóban vergődtek, de én már éreztem, hogy keresnünk kell egy kupica pálinkát, melegebbre számítottam. Normál esetben nem hiányzik a pálinka reggel, de a mai reggeli nem túrós táska lesz, hanem tárcsán sült halszelet, ehhez meg kell a bemelegítés. A reggeli kínálat, ponty, keszeg, szürkeharcsa, vagy afrikai harcsa.
Folytatás a http://horgasszunk.hu/lehalaszas.php oldalon.

2009. november 18., szerda

Lefilmeztek egy újszülött őshalat

Japán kutatóknak a világon elsőként sikerült lefilmezniük az élő kövületként számon tartott coelacantha őshal újszülöttjét.
A japán tengerkutatók keddi bejelentése szerint ez év október 6-án sikerült filmre venniük az őshalat a Manado-öbölben, Sulawesi (Celebesz) partjainál, ahol az indonéziai coelacantha valamivel több, mint egy évtizede horogra akadt.
A coelacanthabébit 161 méter mélységben filmezték le. A 20 perces felvételen egy 31,5 centiméter hosszúságú, kék színű, fehér pettyekkel tarkított hal látható, amely lassan úszkál a tengerfenék kövei között. A kutatók távirányításos tengeralattjárót használtak a felvételek készítésére.
"Ismereteink szerint ez az első videofelvétel, amely élő újszülött coelacantháról készült" - hangsúlyozta Ivata Maszamicu, a Tokiótól északkeletre található ivakai tengeri akvárium kutatója, hozzátéve, hogy ezekről a rejtélyes halakról mindmáig nagyon keveset tudnak. A tudósok reményei szerint a felvétel segít többet megtudni a coelacantha őshalak szaporodásáról és életmódjáról. Korábban egy hasonló méretű "porontyra" vemhes coelacantha boncolásakor bukkantak.
Folytatás a http://horgasszunk.hu/oshal.php címen.

2009. október 7., szerda

A Kínai tok újraszaporítása

Húszéves kitartó kísérletezés és kutatómunka után a közép-kínai Hupej tartomány kutatóintézetében megszülettek az első mesterséges szaporítással életre hozott ritka halfajta, a kínai tok (Acipenser sinensis) első példányai.
Az eredmény azt jelenti, hogy a halfajtát, amelynek példányai az ősidőkben a császár asztalát ékesítették, sikerül majd megvédeni a kipusztulás veszélyétől, amelyet a halászok mohósága és egyéb természeti kockázatok jelentenek – nyilatkozta Kuo Pai-fu, a projekt igazgatója. A mesterséges szaporításnak köszönhetően született tokok első generációja 91 órát töltött inkubátorban. A 28 ezer megfelelően előkészített ikrából a szakemberek több mint 15 ezer újszülött halra számítanak.

Folytatás: http://horgasszunk.hu/kinaitok.php

Online horgász játékok

Heti rendszerességgel frissül az online horgász játék gyűjtemény a horgasszunk.hu-n:
http://horgasszunk.hu/fishinggame3.php

2009. február 25., szerda

Bojlis suli 8. rész: olajok, fűszerek

Olajok, édesítők, esszenciális olajok
A bojlikészítés során számtalan száraz és folyékony adalékanyag közül válogathatunk. Kezdve az előző írásomban felsorolt adalékoktól az olajokig, a különböző kivonatokon keresztül az aromákig.
Amikor elkezd valaki foglalkozni a golyók összetételével, nem kerülhetik el a figyelmét a különböző aromák, amelyek egyben a kedvenc témáim közé tartoznak. Az egyik „legaranyosabb” adalékanyagok, melyek segítségével kb. 3 mondat leírása után közfelháborodást lehet kelteni.Míg évekkel ezelőtt még az emberek aszerint választottak bojlit, hogy milyen az „íze”, aromája, talán lassan elindul egy olyan trend, hogy azzal is foglalkoznak, hogy mi van a bojliban. Természetesen ez főleg a bojlikészítésnél kerül előtérbe, mert valójában csak akkor tudjuk, hogy miből készül a golyó.Sokáig arról szóltak a hírek, hogy egy adott halat mondjuk banán vagy eper aromájú golyóval fogták. Ezen ismeretek tudatában bemegy utána a horgász a boltba és keresi a banános vagy éppen epres bojlit. Pedig ha nem konkrétan ugyanannak a cégnek a termékével horgászik mint az adott hal fogója, akkor lehet hogy teljesen más összetételű csali van a kezében, még akkor is ha ugyanaz az aroma. De ugye ki foglakozik ezzel ha az emberben reményt gerjeszt, mert annál talán fontosabb dolog nincs is mint hogy higgyünk a csaliban.
Azzal már el se kezdek foglalkozni, hogy az aromák illata nem terjed a vízben, hanem csak a levegőben és ez alapján nem lehet kiválasztani egy csalit. Ez már lerágott csont annyiszor írtam, de azért még mindig dolgozok a megtérítésen.Ugyan vannak ízükben és illatukban megegyező aromák, de honnan ismerné a ponty a banán ízét. Nagyon kevés a tudományos kísérlet ilyen téren, de abban megegyezik a tudósok véleménye, hogy ha valamit érzékelnek a pontyok az aromákból az a bázisuk, oldószerük. Egy érdekes tény van még ezekkel a bojlikkal kapcsolatban, ha megkóstoljuk őket akkor vagy sósak vagy édesek és azt tudjuk, hogy mindkét ízre reagálnak a pontyok. Csöppnyit nagyobb a ráció, hogy ennek van jelentősége. Természetesen itt az se mindegy, hogy milyen a PH-ja a víznek mert attól is függ, hogy egy adott íz mennyire tud érvényesülni!
Folytatás a http://horgasszunk.hu/bojli/8olajok/olajok.php címen.

Bojlis suli 7. rész, az adalékanyagok

Az adalékanyagok tárháza
Ha megnézzük az alapanyagok tárházát, már szinte ijesztőnek nevezhető a választék. Nem csoda hogy az ember belekeveredik, vagy nem igazodik ki rajta. Miért jobb ez mint az? Miért kell inkább az egyik vagy a másik anyagot használni...
Pillanatokon belül összeszedhetünk vagy 30-40 különböző alaplisztet és akkor még nem beszéltünk az adalékanyagokról, olajokról, esszenciális olajokról és még sorolhatnám. A kérdés, hogy ezekre valójában mennyire van szükségünk, illetve meddig érdemes keresni?!
Az újMert valamilyen szinten minden évben keressük az újat, a mást, a változást, vagy lehet, hogy jobb megfogalmazás lenne – nem bántó jelleggel – a csodát?!Legyen az egy új alap- vagy adalékanyag, egyszerűen keressük abban bízva, hogy sikeresebbek leszünk, többet fogunk mint előző évben. Pedig már lehet, hogy megtaláltuk, vagy félreraktuk, elmentünk mellette, vagy már használtuk... de a pillanatnyi kudarc végett feledésbe merült az, amiről messzemenőleg nem biztos, hogy az adott anyag tehetett, mert a horgászatunkat annyi más tényező is befolyásolja...
A cégek már nem győzik kielégíteni az új iránti vágyat és minden évben számtalan új alap illetve adalékanyaggal jelennek meg a piacon. Milyen szép fantázianevek vannak és ki tudja mit rejtenek?!Mert azért az messze nem biztos, hogy új, lehet hogy csak „újracsomagolták” vagy ismét felfedeztek valamit a „változás” érdekében. Lásd mosóporpiac. Az elmúlt fél évben az egyik kedvenc reklámom: Mossunk a szóda erejével! Vagy 50 évvel ezelőtt nagymamám mosott szódával és akkor kikiáltották a szódát „népellenségnek”. Most , 50 évvel később rájöttünk, hogy milyen jó, hát nem csodálatos?!Egy másik jó példája a marketing, illetve a reklám erejének, illetve fontosságának a tigrismogyoró. Elhiszem hogy jó a tigrismogyoró – ugyan én még jelentős fogást nem értem el vele – de egyben abban is biztos vagyok, hogy ha jó lenne a marketingje a juliskababnak – illetve kis cukor hozzáadásával főznénk meg – akkor legalább akkora hírnévre tehetne szert a horgászok körében mint a tigrismogyoró!
Folytatás a http://horgasszunk.hu/bojli/7adalekanyagok/adalekanyagok.php oldalon.

2009. január 30., péntek

Bojlis suli 6. A hallisztek


Hallisztgyártástól az adalékanyagokig

Utolsó cikkem végén már tettem említést a hallisztek jelentőségéről a bojlikészítésben. Egy kis „rükvercet” kapcsolva – mivel úgy látszik sok embert érdekel – írok kicsit a hallisztgyártásról.
GyártástechnológiaA hallisztek alapanyaga a halfeldolgozókból műanyagtartályokban beszállított „halmaradványok”. Ezek gyakorlatilag levágott haldarabok (maradványok) és teljes halak. Akármennyire hihetetlen ezeket frissen beszállítják, majd a feldolgozóban külön halfajonként raktározzák. Szállítószalagok segítségével kerülnek a sterilizálóba ahol csigás szállítókban közvetlenül vízgőzzel felmelegítik az alapanyagot 10-ről 95 fokra. Ez a massza utána továbbmegy egy szűrőrendszerbe – ahol a folyékony rész nagy része lefolyik és ezt tartályokban felfogják – majd a maradék anyag bekerül a présekbe.
A présekben 90 fokos hőmérséklet mellett lepréselik az alapanyagot, a megmaradt préselvényt (50%-os szárazanyagtartalom) tovább szállítják a szárítókba.
A lepréselt folyadékot a tartályokból átpumpálják a dekantálóba, ahol a szárazanyagot szétválasztják a folyékonytól. Ennek a maradványnak a szárazanyagtartalma 35%-os, amely a préselvénnyel együtt a szárítókba kerül.
A megmaradt folyadékot szeparátorokba pumpálják ahol az olaj leválasztása történik. Majd ezután ezt az olajtalanított hallevet – amely gazdag aminosavakban és nyomelemekben – felmelegítik és elpárolog belőle a folyadék, melynek köszönhetően a szárazanyagtartalma 10%-ról 50%-osra nő, gyakorlatilag besűrítik.
Folytatás a: http://horgasszunk.hu/bojli/6lisztgyartas/hallisztek.php címen.

Bojlis suli 5. Madáreleségek és lisztek


Amikor a bojlikészítésről beszélgetnek horgászok és irogatják a recepteket, a madáreledelek jellemzően a végére maradnak, mint egyfajta perem-alapanyagok. Olyan kicsit legyintve rá hozzáírja az ember szinte megszokásból, hogy ja, még madáreledel is kell bele, azt mindig rakunk.
Pedig messze nem feleslegesek, sőt fontosak a bojliban és főleg nem a gyenge minőségű bojli ismertetőjelei. Már lassan elnézést kell kérnem, annyiszor ismétlem ezt a mondatot, de nagyon megmaradt bennem. Egy magyar horgászújságban olvastam kb. 2 évvel ezelőtt egy cikket, amelyben a madáreledelekről a szerző azt írta, hogy a madáreledelek az ismertetőjelei a rossz minőségű bojliknak. Na az volt az utolsó írás amit elolvastam abban az újságban.
Tavaly ősszel felhívott az újság tulajdonosa, beszélgettünk az újságról és említettem neki, hogy nem vagyok képben hogy mi a helyzet az újságával, mert nem vásárlom. Megkérdezte véleményem és elmondtam neki ezt a cikket, illetve azt a néhány sort amit olvastam és mondtam, hogy szerintem ez nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy ilyet egy újság lead... a válasz erre az volt, hogy nem szólunk bele íróink munkájába, ez az ő véleményüket tükrözi...Szerintem az írások vagy konkrétan egy írás is befolyásolja az olvasók alkotta véleményét egy újságról. Egy tulajdonos vagy éppen felelős főszerkesztő felel az újságban leadott cikkekért, legalábbis szerintem, és egy ilyen – már elnézést baromságot – nem vállalhat fel egy újság. Mert teljesen irreális, még akkor is ha valakinek ez a véleménye. Mondjuk nem ez volt az egyetlen érdekes megnyilvánulás a cikkben. Néha furcsállom az ilyeneket, mert ha én valamit leírok azzal én felelősséget is vállalok...

Folytatás a: http://horgasszunk.hu/bojli/5/lisztek.html címen.

Horgász bulvár

Elindult a horgász bulvár rovatunk:

http://www.horgasszunk.hu/bulvar/

Bojlis suli 4.


Folytassuk a szénhidrátokat!

A szénhidrátforrások közül idáig inkább azokkal foglalkoztam, amelyek számunkra fontosak a bojli megkötésében. Természetesen számos más magas szénhidráttartalmú alapanyagot is használok, mint a különböző maglisztek.Nehéz a választásEzen lisztek listáját szinte bárhol elkezdhetnénk és talán véget se érne, így valamilyen formában magunkra vagyunk utalva hogy kiválogassuk a számunkra megfelelőket. Az elmúlt évek folyamán jó néhányat kipróbáltam, leteszteltem. Először beltartalmi értékek alapján szelektáltam, figyelembe véve, hogy mi a jó pikkelyes barátainknak, majd aszerint, hogy milyen fizikai hatással van a bojlinkra. Zárttá teszi vagy, esetleg lazítja a tésztát, bojlit. A bojlira történő hatásuk valójában nem csak az adagolás mértékétől függ. Mert számos olyan alapanyag van, amelynél teljesen mindegy, hogy 5 vagy 15%-ban rakjuk a bojliba, így se, úgy se való bele. Másrészről nagyon fontos a szemcseméret, mert az nem csak a bojliban történő eloszlását befolyásolja, hanem pl. a kötőhatását is. Folytatás a http://horgasszunk.hu/bojli/4szenhidratok/szenhidratok.html oldalon.

2009. január 14., szerda

Bojlis suli 3. rész



A kiindulópont

Nézzük, hogy az ember hogyan tud nekiállni egy recept tervezésének, hogyan tud a különböző megvásárolható alkotóelemekből egy fogós bojlit összeállítani. Nem utolsó sorban ügyelünk az egyes alapanyagok tulajdonságára, illetve hatására az egészre való tekintettel.Nem áll szándékomban egy túlméretezett kukoricaszem összeállítása. Vannak olyan alapanyagok amelyekkel régóta dolgozom, egyben ragaszkodok is hozzájuk, mert a vízparton sokat bizonyítottak. Éppen ezért majd több formában átalakítjuk a receptet, de nem minden alapanyagot tudunk kicserélni, lecserélni.
Leírok egy alap receptet amelyet már több helyen említettem és ez lesz egyfajta kiindulópontunk, szemléltető eszközünk. Ami minden receptnél nagyon fontos természetesen ennél is alap, hogy jól emészthető és jól oldódik, viszont ebben nincs semmilyen extra adalékanyag, olaj, ezekkel majd később foglalkozunk. Mert ugyan minden bojlinak van egy alapja, viszont az nem egyértelműen a bojli jellegének a meghatározója.

Bojlis suli 2. rész


Mi is pontosan a bojli?
Formáját tekintve lehet gömbölyű, négyszögletes vagy háromszögletű. Nagysága változó 10-40mm között bármilyen méretben fellelhető. Összetétele szigorúan titkos, sokéves angol tanulmányok után két vegyészdiplomával a zsebben is nagyon nehéz gyakornoki helyet találni egy „mesternél”. A kész Csoda lebeghet, különböző színekben pompázhat és akkor még nem is beszéltünk a különböző fürdőkről amelyeket teremtőik szerint nagyon szeretnek.
Ez az első néhány sor azt hiszem kellően - lehet kicsit túlozva - de összefoglalja, hogy az elmúlt évek újságírói és gyártói írásos és filmes munkák mit eredményeztek. Az eladások mellett az elsődleges cél a túlmisztifikálás volt, ne nyúlj hozzá mert úgyse tudod, nem értesz hozzá. Természetesen az eredmény nem váratott sokáig magára, kellet pár guru és a piac válaszolt, egy rakat olyan emberkét dobott ki, akik áltudományosan alátámasztották a lehetetlen, használhatatlan túl drága bojlikat és bojlirecepteket. Természetesen tisztelet a kivételnek, de ahogy ez lenni szokott aki szeretne, lelkes és próbálkozik azt javarészt eltapossák, nem hagyják előtérbe kerülni mert senkinek sem érdeke. (hány ügyes és tapasztalt horgász veszik így el) Mondjuk bizonyos kirakatemberek kompetenciáját az sem támasztja szerintem nagyon alá, amikor évente váltja le az elmondása szerint legjobb termékeket gyártó céget. Ez kicsit a mosószergyártókhoz hasonlítható, nemrég óta megint a szóda erejével mosunk. Úgy látszik ez az új csodaszer pedig nagymamámék 50 évvel ezelőtt is használták már és akkoriban azt mondták nem jó, úgy látszik kellett egy fél évszázad, hogy újra felfedezzük a spanyol viaszt.
Na de foglalkozzunk a golyókkal a bojlikészítéssel, mert azt hiszem senki sem a mosóporreklámok végett olvassa a cikkeimet, legalábbis remélem.Az egész bojlikészítést szeretem legalább két részre osztani. Egyrészről ott a bojligyúrás másrészről a bojlikészítés. A bojligyúrás alatt azt értem, hogy van egy kész mixünk, megy hozzá pár szükséges és még több felesleges lötyi, néhány tojás és mehet a gyúrás. Ez nagy segítség lehet azoknak, akik nem szeretnének, vagy a sok „misztikum“ hallatán nem mernek elsőre egy saját bojlireceptet összeállítani. Sajnos sok esetben - tisztelet a kivételnek - komoly kívánnivalót hagynak maguk után a különböző gyári mixek, és nemhogy megkönnyítenék az ember életét, hanem inkább álmatlan éjszakákat okoznak. Nem beszélve arról, hogy mix és mix között mekkora a különbség.

2009. január 8., csütörtök

Bojlis suli 1. rész


Pontyhorgász, vagy bojlis horgász?
Nemrég elbeszélgettem egy német nagykeres ismerősömmel. Ő sok éve van a szakmában, jónéhány lerakata van Németországban. Nemigazán ismerek mégegy ilyen embert, akinek ekkora rálátása lenne a horgásziparra. Volt egy kis időnk, így elbeszélgettünk a pontyhorgászat fejlődéséről, alakulásáról és jövőjéről.
Elmesélte hogyan indult náluk a pontyhorgászat, mekkora változást hoztak a bojlik és azok is milyen változásokon mennek keresztül. Az elején még vadásztak az emberek a különböző alapanyagokra, hogy otthon tudjanak görgetni, bojlit készíteni. Aztán egyre nagyobb lett a választék és a minőségbeli különbségek. A horgászok eljutottak arra a szintre, hogy inkább megvették az úgymond gyári bojlit. Nagyrészt azokat is jó minőségben készítették a cégek, hogy meg tudjanak maradni a piacon. A horgászok jobban jártak vele, mint mindenféle kétséges alapanyagokból készített bojlikkal. Elmondása szerint 3-4 évvel ezelőtt látványosan leállt náluk az alapanyagok utáni kereslet, illetve a házi bojlikészítés, mindenki az egyenletes minőségben készülő gyári bojlikat kereste. Aztán ahogy az lenni szokott, egyre nagyobb lett a konkurencia a piacon és ez a minőség rovására is ment. Ma már kiskerben, azaz a boltban 1 Euróért lehet kapni egy kiló bojlit. Ez átszámítva 250 Ft és ezen több “lépcsőnek” rajta van a haszna.

Az idei év meghozta a változást, hihetetlen ütemben elindult újfent az otthoni bojlikészítés, a hozzá szükséges kellékek és az alapanyagok vásárlása. Az embereknek megingott a bizalma a vásárolt bojlikban... A bojli megjelenésével megindult náluk a bojlis horgászok egyfajta leválása a pontyhorgászokról. Megjelent egy újabb “kaszt” a horgászaton belül. Olyan eszmékkel, mint a halak visszaengedése, halakkal történő kíméletes bánásmód... Sokan csak takaróztak azzal, hogy ők bojlisok, fittyet hányva ezekre a dolgokra. Sajnos sok bojlis olyan szintig “fejlődött”, hogy jobbnak érezte, érezi magát a többi horgásznál, azért mert ezeket az eszméket vallja. Részben már annyira elfajult ez a dolog, hogy sok vízről kiutálták a bojlisokat, sőt betiltották ezt a horgászmódszert... Hazudnék, ha azt mondanám nem ijedtem meg, vagy talán nem is ez a jó kifejezés, inkább ledöbbentem. Én is évek óta bojlikat készítek, és nagyon szívesen horgászok velük, szeretem a többnapos túrákat... vajon a német példához hasonló jövő vár ránk is? Kicsit úgy érzem mintha az előbb leírt “történelem” közepén lennénk, és rajtunk múlik, hogyan is alakul.

2009. január 7., szerda