2008. december 4., csütörtök

Afrikai harcsák tava

Valóságos csodának tudható be, hogy a munkahelyen elismertek egy napot, amikor nem kell dolgoznunk, tehát szabadnap, irány horgászni… Nem is tudom mit kezdjek ezzel a szabadnappal, így egy ismeretlen „műanyag” tavat célzok meg, no nem mintha kedvenc lenne, de itt még nem voltam, meglátjuk mit tud felmutatni a tógazda és vele együtt a tó. Szép kis tó szerencsére inkább a tisztasága a feltűnőbb, mint a mesterséges jellege, én most egy matchbotot, meg egy keményebb pontyozót hoztam, talán elsőre elég ennyi. Máris meglepetés ér, hisz egy szabályos számlát nyomnak a kezembe fizetés után, de hamar rájövök miért, hisz ez a tógazda valaha régen az egyik leghíresebb tavat üzemeltette a környéken, ahol minden precízen működött, mint az óramű, de elmúlt, rég volt....Én még emlékszem a legendás 20 kiló körüli amurokra a Vekeri tóban, de hol van az már, elfújta a szél...
De Pista bá' itt van, még megvan, és tovább csinálja, egy másik helyen, mert hát ő ilyen, nem lehet csak úgy ellapozni mint egy oldalt a könyvben.
Folytatás a http://horgasszunk.hu/afrikai.html oldalon.

2008. október 28., kedd

Horgásztörténet a Körösön

A többi között ezt a történetet is okulásul írom le.Ugyanis véleményem szerint, a jóindulatú segítőkész embert, bárhol és bármikor át lehet, verni. Erre szolgáljon ez a történet is.A 90-es évek elejét írtuk. A helyszín, a sokak által büdös körösnek nevezett régi fehér Körös, mai nevén Kiskörös, élővíz csatorna. A büdös körös nevet azért kapta, mert a városon átfolyó víz magával hozta Békéscsaba félig meddig megtisztított szennyvizét, valamint a Csabai konzervgyár vizét is. Amiből mindig tudni lehetett, hogy mi megy a gyárban, a szalagon: hagyma, paradicsom, vagy más zöldség. Ezt a vizet próbálták hígítani, a kettős körös vizével, a Körgát csatornán keresztül. A két víz találkozásánál egész jó horgászási lehetőség volt. A tiszta nagy folyó vize találkozott, a Csaba felől jövő táplálékban gazdag kiskörös vizével. A találkozásnál szín kavalkád és forgó alakult ki. Ezt a pályát szemeltük ki komámmal, Lajossal. Ez a hely, azért is volt jó, mert augusztus lévén a nagy folyón akkoriban nem nagyon lehetett semmit fogni. Ezen a helyen príma kis erdő biztosította, a hűs árnyékot.Délután négy óra körül mentünk ki a tetthelyre és rövid előkészületek után, már mentek is a horgok, a helyükre.
Folytatás a: http://www.horgasszunk.hu/koros.html oldalon.

2008. október 22., szerda

Ingyenes kiadványok az Európai Unió halászatárol, halállományáról


Az EU Bookstore az EU hivatalos kiadója. Több száz ingyenes kiadvány rendelhető, különféle témákban, a mezőgazdaságtól kezdve, a jogon át, az iparig.. A kiadványok nagy része magyar nyelvű, de az egyéb tagországok nyelvein is elérhetőek. Rengeteg hasznos adatot tudhatunk meg belőlük.Nekünk talán a legérdekesebb téma a halászat, a halászati politika, a halászat szabályozása.
Rendeléshez erre tovább: http://www.horgasszunk.hu/eubookstore.html

2008. szeptember 30., kedd

Vermel a ponty, költözik a kagylópete



Ebben az évben meglehetősen hűvös szeptemberrel érkezett meg az ősz, a Balaton is gyorsan lehűlt. Még ha a vénasszonyok nyara be is köszönthet még, az élővilág felkészült már a télre. Cikkünkből kiderül, hogy mit eszik ilyenkor hattyú és hal, mi történik a moszattal, és hogy kerül a vaddisznó a jégre.
A kagylópete a kopoltyúra költözik, a fecske AfrikábaŐsz beálltával a hideg vízben lassan elkezdődik a vízi növényzet pusztulása. A Balatonban élő hínárfajták fokozatosan lebomlanak a tófenéken, és csak a gyökérzetük vészeli át a közelgő telet. A tavi kagylók és a mocsári csigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Érdekesség, hogy a tavi kagyló petéi a téli hónapokban az anyaállat kopoltyúján maradhatnak. Ez az egyetlen terület, ahol még annyi oxigén áll rendelkezésre a peték számára, amennyi biztosítja életben maradási esélyüket és tavaszi kikelésüket.

2008. szeptember 8., hétfő

A Frank Suick féle műcsalik sikertörténete




Amikor vérbeli ragadozóhal-pecások meghallják a „Suick” nevet, rögtön a „Muskie Thriller” csalik jutnak eszükbe. Frank Suick 1899-ben született, az évszázadváltás előtt egy hónappal. A 20-as években kezdett el horgászni a Pelikán-tavon. A 45 km-es út sokkal tovább tartott, mint napjainkban.Az utat egy öreg Forddal teljesítette a rossz utakon, sorozatos defektekkel. A családnak egy bárja volt Antigoban, ahová a helyi vasutasok gyakran jártak.Frank összeismerkedett egy munkással, így a tóhoz jutás ezentúl sokkal könnyebben ment. (A vasútvonal a tó mellett haladt.)Természetesen akkoriban még gőzmozdony közlekedett. 1óra alatt meg is érkezett a tóhoz, ahol csónakot bérelt. Akkoriban nagy divat volt a csalik sleppelése. Elég fárasztó volt ez, mert a csónakot nem motor hajtotta, hanem evezni kellett. Így bizony nagyon sok hal maradt le a horogról az idő alatt ami az evezés abbahagyása és a bevágás között eltelt. Ezt Frank hamar meg is elégelte. Valamikor a 30-as években, egy napon elkezdett egy darab fát farigcsálni...


2008. július 8., kedd

A horgásszenvedély egyik csúcspontja: horgászat Svájcban


Óvatosan lépdel a horgász a jéghideg vízben, lágyan szeli a levegőt a suhanó zsinór . A légy a víz tetején táncol…idilli pillanatok, amelyek évről-évre egyre több embert szédítenek meg és tesznek a legyezőhorgászat szerelmeseivé. Eggyé lenni a természettel és az elemekkel, ezt átélheti bárki Engadinben. A magas elvárások 1.800 m-el a tengerszint felett könnyedén teljesülnek, akár az engadini tavakon, vagy bármelyik hegyi tavon. A térség vizekben és halban nagyon gazdag, Európa egyik legszebb legyezőhorgász-vidéke. Még egy hosszú nyaralás alatt sem kell kétszer ugyanazon a vizen horgásznunk. A 15 napos horgászengedéllyel Graubünden mind a 460 vizén horgászhatunk!

2008. június 24., kedd

Pimp my Tackle!


„A műcsali apró alkatrészeit legjobb, ha egy magasabb minőségűre cseréljük…”Már mindenki hallotta/olvasta ezt, miszerint a műcsalink horogtartó karikáit, horgait, cseréljük ki valamilyen márkásra. Vannak gyártók, akik ezen alkatrészek nélkül is forgalmaznak műcsalikat. Mások pedig pont az árfekvés miatt nem tehetik meg, hogy minőségi fémekkel dolgozzanak. A harmadik típusba azok a prémium gyártók tartoznak, akik kizárólag csúcsminőségű anyagokból dolgoznak.Az általam használt műcsalik esetében mindegyikre megvan a saját módszerem. Így vannak olyanok, amelyeknél gyakran cserélem a horgot. Nem feltétlenül, azért, hogy a legélesebb legyen mindig fent, hanem például a horog formája, mérete miatt. Így akár a súlykülönbség miatt egy úszó wobblerből merülő lehet, vagy akár fordítva.

Northern Ontario horgászkatalógus




Ingyenesen megrendelhető 60 oldalas katalógus.


2008. június 2., hétfő

Vizát a Dunába!


A Kárpát-medencében évszázadok óta a vizát tartották a halak közül a legméltóbbnak arra, hogy az uralkodók és a nagyurak asztalára kerüljön. Vajon lesz-e idő, amikor ismét ott úszkálhat a Vizafogónál?

Számos levéltári dokumentum igazolja, hogy a viza és a többi tokféle halászata jövedelmező tevékenység volt a középkori Magyarországon. A többmázsás óriási példányokat külföldön is értékesítették, Bécsben vizamészárszékek működtek, onnan szállították tovább szekéren a halat a francia meg a lengyel királyi udvarba és a német püspököknek. A túlzott halászat következtében a XVI. századtól a Közép-Dunán megritkultak a nagyméretű tokfélék. A XIX. században még a Fekete-tenger felől vándorló tokfélék néhány példánya eljutott a Duna bajorországi szakaszáig. A XX. század végére azonban a tokfélék a kecsege kivételével csaknem kipusztultak a Felső- és a Közép-Dunából. A Kárpát-medencében az elmúlt 30 évből nincs adat arra, hogy a sőregtok előfordult volna, és csak néhány adat igazolja a vágótok és a sima tok jelenlétét. A XX. századra az Al-Dunán is katasztrofálisan csökkent a tokfélék gyakorisága. A folyó romániai szakaszán a XIX. század végén az éves tokfogás még meghaladta az 1000 tonnát, ám az 1930-as évekre 600-700 tonnára, az 1960-as évekre 200 tonnára, az 1990-es évekre pedig alig több mint 10 tonnára fogyatkozott a zsákmány. Az atlanti tok mára kipusztult a Duna, sőt a Fekete-tenger térségéből is. Az utóbbi években a sima tok előfordulását sem tudták igazolni, és a viza, valamint a vágótok gyakorisága is veszélyesen csökkent az Al-Dunán.
A tokhalászat
A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1053-ban I. András király egyebek között ötven vizát küldött Győr alá III. Henrik német császár éhező seregének megsegítésére.

2008. május 22., csütörtök

Rózsaszín műcsalik

Ha benézünk egy átlag horgász műcsalis dobozába, milyen színű gumihalakat, wobblereket találunk? Kéket, sárgát, zöldet, fehéret, néhanapján pirosat. Igaz? Miért nem találunk pinket (rózsaszínt, kinek, hogy tetszik)? Túl nőies szín egy vérbeli horgászhoz? Hiszen kemény fickók vagyunk, már kiskorunkban is utáltuk a rózsaszín ruhás Barbie-babákat, ha lehetett szét is törtük őket! Miért is szakítanánk a hagyománnyal? Egyszerű okból! A pusztítást bízzuk most a ragadozó halakra!
Belátom, nekem is kicsit furcsa volt, amikor a legelső pink műcsalimat rendeltem a neten és sokáig nem is használtam őket, csak a doboz egyik sarkából a másikba kerültek. Aztán egyszer megsajnáltam őket, gondoltam egy próbát megér! Leballagtam a Rajnára, ami épp áradt, ezért a vize is kellően zavaros volt. Sok esélyt nem láttam a fogásra. Amúgy is kedvtelenül álltam hozzá a dobáláshoz, mások sem fogtak még semmit. Ezért nem is számoltam azzal, hogy rögtön az első dobás sikeres lesz.

2008. május 14., szerda

Balatoni horgászat balinra


Az utóbbi időben csupa rosszat hallani a Balatonról. Német honlapon akadtam rá Willem Stolk írására, aki Európában elismert ragadozóhal-horgász és szakíró. Ilyen, nem szponzorált írások többet segítenek a mi tengerünkön, mint bármilyen országimázs építés. A lentihez hasonló élményért sok külföldi horgász útra kelhet! A nem létező c&r szokásokat az író is megemlíti, de mit tegyünk, sajnos ez a valóság. Köszönjük a cikket Willem!
Kellemes délután volt, amikor a telefonom megcsörrent. „Willem, gyere, megjöttek a Balinok!”Walter Tamás volt a telefonáló, a megrögzött békéshal-horgász és a 2004-es világbajnok. Emellett szívesen horgászik Balinra. Tamással akkor találkoztam, amikor felkértem egy cikk írására a Witvis Totaal magazin részére. A szimpatikus magyar nem felejtett el. Jól emlékezett rá, hogy egyszer Magyarországon szeretnék Balinozni. De ki ne szeretne? Most itt volt a lehetőség, hogy szembenézhessek a hollandok számára teljesen ismeretlen halfajjal, amelyiknek szép példányairól regéket hallottam.
Szó szerint a kertben hagytam az összes szerszámot, jegyet rendeltem az Interneten...


2008. április 29., kedd

Ingyenes horgászkatalógus


Újabb ingyenes katalógusra leltünk, ezúttal a Nautilus Reels legyezőhorgász-orsókat gyártó cégtől rendelhetünk katalógust ingyen és bérmentve.

Harcsás történet

A harcsák iránti érdeklődésemet két embernek köszönhetem.
Az egyik, apám, aki a 30as évek vége felé született. Sajnos már nem lehet közöttünk. Az állatokat, természetet, sportot, szerető embert, az úr magához szólította, 60-s évei derekán. Ő sokat mesélt gyerek korában, diákéveiben megtörtént horgász kalandjairól. A kifogott és csak megakasztott harcsáiról, amit a tőrpengés, vagy bambuszos tároló orsós pecabotokkal követett el. A másik ember hála Istennek közöttünk van. Gyerekkorom óta egy udvarban, egy lépcsőházban laktam vele, míg meg nem nősültem és elköltöztem. Tőle tanultam meg a hálók kötését, a halak fajtáját. Sőt első német szavaimat is neki köszönhetem. Ő mutatta meg az evező helyes tartását, használatát. Ő, mutatta meg a folyót belülről a vízről. Ami teljesen más, mint a partról. A sok kifogott hal közül, azt is megmutatta, amelyik három hálóját tett tönkre, de végül mégis megfogta. Ez a sok hal közül az egyik egy kb.60-70. kg közötti harcsa volt. Amelyet a város halértékesítő boltjában ki is állítottak fényes nappal megtekintésre. Az elejtője, Szalkai Józsi-bácsi „a halász”. Józsi bácsi és apám meséit hallgatva, a misztikus halakról a nagyra növő sok horgászt megcsúfoló harcsákról arra ösztönzött, hogy én is megpróbáljam őket becserkészni.
Folytatás a http://www.horgasszunk.hu/harcsa.html oldalon.

2008. április 15., kedd

Horgászkaland a Mekong folyón


A halottébresztő ember egy vadonatúj Toyota Pickup mellett fekvő, hullának látszó nő feltámasztására készülődött, miközben mikrofonba hirdette az igét. Udvardy helyi csemegeként árult, pálcikára tűzött karamellizált óriás csótánnyal a kezében vigyorogva állapította meg, hogy a műsor playbackról megy: egy órával korábban egy másik figura próbálkozott az élesztéssel ugyanezen a hangon.
Bangkok a maga módján várta az ünnepeket. A királyi palota melletti ligetet furábbnál furább mutatványosok lepték el, errefelé nem jártak turisták, csak a helyiek bolyongtak a vurstliban, és csodálkozva méregettek kettőnket. A park szélén ingyenes szabadtéri mozi üzemelt, a Casablancát játszották egy öreg vetítőből, a filmet egész családok nézték plédeken ülve. A ligetet ölelő körúton csenevész lánykák árulták magukat, mázsás futtatóik a fák közül felügyelték az üzletet ­ a város nem hazudtolta meg hírét. Emeletnyi hangfalerdőkből dübörgött a helyi techno, a legutolsó mutatványosnak is ­ legyen az körhintás, zsonglőr vagy céllövöldés, akinél klasszikus faágas-csúzlival és darts nyilacskákkal is lehetett léggömbre lőni ­ olyan hangosítása volt, amilyen nálunk még egy befutott kisvárosi rockzenekar legmerészebb álmaiban sem szerepel. A dodzsemes sátor egyik oldala csak hangfalakból állt, akinek nem jutott jármű, vagy nem volt pénze, táncolt, pontosabban feltartott kézzel vonaglott a dübörgő zenére, mintha egy apokalipszist szimuláló számítógépes játék utolsó pályájára tévedtünk volna, a virtuális pokol kapuja elé.
Éjfél körül indultunk vissza a hotelbe egy-egy Singha sörrel a kezünkben, útközben vettünk két adag pirított szöcskét, de már az első lába megakadt a torkomon. A hotel kapujában a hamis-CD-árus srác záráshoz készülődött. Leültem mellé, hogy befejezzem a sörömet, miközben kínálatát böngésztem. A srác a hangfalak mögül ­ mert neki is jutott vagy hat darab­ egy horgászbotot húzott elő. ­ Megyek a folyóra, ilyenkor harap a catfish. Kezébe nyomtam a szöcskéket. ­ Próbáld meg ezzel! ­ ajánlottam, de a fiú néhány szárított békát húzott elő a zsebéből. ­ Ez az igazi. ­ mutatta. ­ Vannak itt halak ebben a koszos folyóban? ­ érdeklődtem, de közben eszembe jutott, hogy nálunk is mennyien horgásznak az Erzsébet-híd lábánál az Ördögárok bűzös kloákája mellett. ­ Akad néhány kisebb, ­ válaszolt a srác ­, de igazán nagy catfisht a Mekongban lehet fogni, némelyik háromszáz kilósra is megnő.

2008. március 10., hétfő

Horgászorsóink védelme a sós víztől

Ahhoz, hogy sokáig örömüket leljük a peremfutó orsónkban, tengeri horgászatok előtt és után után érdemes néhány alapvető dolgot betartanunk.Ha a legelső horgászat előtt az orsót egy vékony réteg műszerolajjal bekenjük, akkor már az első pillanattól védve van az orsó. Kiválóan alkalmas erre a célra a Ballistol nevű speciális olaj, amit bármelyik vadászboltban megvásárolhatunk. Sosem az orsóra vigyük fel az olajat, hanem egy puha ruhára. Az olaj víztaszító tulajdonsága miatt, amikor az orsó vizes lesz, a leszaladó sósvíz-cseppek az orsó belsejébe juthatnak, ezzel elindítva a korróziót.
Hogy még miket tegyünk, megtudhatjuk az alábbi cikkből:
http://www.horgasszunk.hu/orso/tengeri.html

2008. február 22., péntek

Húsvéti ajándékok horgászoknak

Lassan, de biztosan kitavaszodik, minden pecás a vízpart felé kacsintgat. Ideje elővenni az ősszel lerakott felszerelést, leellenőrizni a botokat, orsókat. Biztos jópár dologból kifogytunk, jó lenne Húsvétra valami klassz pecacuccot ajándékba kapni, igaz?Lássuk, mit hozhat a Húsvéti nyuszi egy pecásnak az idei Húsvétra:
http://www.horgasszunk.hu/husvet.html

Alaska Marine katalógus és DVD rendelés

Újabb ingyenesen rendelhető katalógus és dvd a horgasszunk.hu-n:
http://www.horgasszunk.hu/alaska.html

2008. február 12., kedd

Horgászbál és sztriptíztáncosnő

Egyesületünk frontembere, Jani, az évi rendes horgászverseny mellett közösségépítő tréningként minden ősszel megszervezi a legendás, múltidéző horgászbált, egy letűnt világ előtt tisztelegve, amikor még pezsgett az élet az istvántelepi mozdonyjavító műhelyben , és a népszigeti gyaloghíd lábánál még működött a fagylaltkimérés, ahová a hajójavítóban dolgozó munkások sétáltak el vasárnap délutánonként családjukkal, hogy fagylaltozás után beüljenek egy sörre valamelyik kerthelyiségbe a veszteglő uszályukra váró ukrán, román, és bolgár matrózok közé. Korábban a bált – az egyesület erős vasutas kötődéséhez híven – a mozdonyjavító műhely használaton kívüli étkezdéjében tartották, ahol néha gőzmozdony kísértetek jelentek meg a sötétben, később költöztették a népszigeti Partizán vendéglőbe, amelyet egy partravont hajóból alakított ki a leleményes tulajdonos. Tibi az ügyvédbojtár, Z. az oknyomozó újságíró, Dr. Szerdahelyi az arabtudós egyetemi tanár és jómagam kifulladva láncolt uk kerékpár u nkat a vendéglőhajó melletti korláthoz. Késésben voltunk, ezért az újpesti kerülő helyett a népszigeti gyaloghíd négyemeletnyi lépcsőjén cígöltük át a járműveket, ami leginkább Z. -t az oknyomozó újságírót viselte meg, pedig ő állítólag oszlopos tagja a Városi Kerékpározás Barátai Egyesületnek. Jani, aki nem csak lelkes szervezője, hanem programigazgatója és konferansziéja is a rendezvénynek, éppen bálnyitó köszöntőt tartott , amikor beléptünk, jó étvágyat kívánva a menühöz, amely mint minden alkalommal, ezúttal is halászlé és túrós csusza volt. – Tiszai vagy bajai ? – érdeklődött Z. az oknyomozó újságíró Kunpistánál, a hajódaru - kezelő báli horgásznál, aki a levest szervírozta.
Folytatás: http://www.horgasszunk.hu/bodolai/horgaszbal.html

2008. február 4., hétfő

Törökországi horgászkaland

Röfröf és zsemle
Ugyan mit tehet a négynapos várakozásra kárhoztatott utazó ­ még ha a világ egyik legizgalmasabb városában is ragadt éppen ­ de már ezerszer bejárta, és kívülről fújja a villamosmegállók neveit a Sirkecitől Aksarajig, és az Aya Sofia tövében kóborló gigantikus kukásmacskák előre köszönnek neki? Ha éppen úgy dönt, hogy egy üveg Efes sörrel a kezében leül a Márvány-tenger mellé - a Kankurtalan Gecidi magasvasút megállónál a partra vetett, oldalára dőlt hajó tövébe, akkor megfigyelheti, hogy Isztambul férfilakosságának jelentős hányada – amikor nem Galata Seraj meccset néz ­ horgászattal tölti szabad idejét. A tengerpart, a hidak, a Boszporusz gyakorlatilag úgy néznek ki, mintha egy gigantikus horgászverseny folyna: minden talpalatnyi helyen bottal álldogál valaki. A horgászatra komoly bazár-infrastruktúra épült, ötvenméterenként települtek a horgászcikk-standok, remek csalikínálattal és szakembergárdával, akik pillanatokon belül összedobnak egy szerelést, horgokat kötnek, és tanácsot adnak. Minden horgászcikkeshez tartozik egy sörös pult, egy teaárus, néha még egy kebabos is.

Folytatás: http://www.horgasszunk.hu/bodolai/rofrof/bosporus.html

2008. január 28., hétfő

A passaui kísértet

Egy fülledt június végi estén, Szent Iván éjszakáján Tibi az ügyvédbojtár, Tanár úr, Feri a bankár, Dezső az öreg cigányzenész és én a csatorna partján üldögéltünk, és jobb híján félkarnyi törpeharcsákat kapkodtunk ki a hínáros vízből. Kishallal csalizva mindenki süllőt várt, ha kapása volt valamelyikünknek, a sikeres bevágás után ujjongva kiabált, hogy ez biztos süllő, szákot gyorsan, majd bosszankodva cibálta ki a szúrós törpéből a gyomor mélyére nyelt halat. Egyedül az öltönyös, kalapos Dezső horgászott harcsára, öreg Hokév üvegbotjára felszerelt klasszikus Rileh Rex orsóját 70-es évek sztárzsinórjával, a legendás Arany Teknőccel töltötte fel, az óriás hármas horogra bűzlő csirkebél csalit tűzött. Szent Iván éjjelén évről-évre a legjobb fellépő ruhájában várta az óriásharcsát, amelyet minden évben meg is akasztott, de végül soha nem tudta kifogni. Most unaloműző időtöltés gyanánt Ferivel, a bankárral – aki diákkorában szintén cigány-zenekarokban tangóharmonikázott, lakodalomról lakodalomra járva tartotta el családját –egy-egy felhangzó kecskebéka-brekegés hangtartományán vitatkoztak.
Folytatás: http://www.horgasszunk.hu/bodolai/passau.html

Van Lake monster

A Van tó partján, Tatvan városnak kapujában, az Ararátra vezető út két sávja között – mint nálunk egykoron Osztyapenko kapitány – egy hatalmas szobor fogadja az érkezőket. Csakhogy nem szovjet, még csak nem is egy kurd parlamenterről formázták, hanem egy kék masnis, kerekfejű, idétlenül vigyorgó, fehér porcelán macskáról. – Ha ezt valaki meséli, nem hiszem el – kacagott fel Tibi az ügyvédbojtár, mire kurd sofőrünk Mustafa sértődötten kezdte el magyarázni, ez a macska védi meg a várost Van Gülü Monstertől, avagy Vanitól, a Loch Ness-i szörny unokaöccsétől, amely a sós vizű Van tóban, vagyis a helyi nyelven a Van gülüben rejtőzködik.
Folytatás: http://www.horgasszunk.hu/bodolai/vangulu/torokorszag.html

Ingyenes Niagara katalógus

Niagara Falls katalógus rendelés
Ingyenesen megrendelhető: http://www.horgasszunk.hu/niagara.html

2008. január 17., csütörtök

A horgászbecsület megmentése

Többen jártunk már úgy, hogy a boltban kellett megvenni a halászlének valót, mert különben szégyenben maradtunk volna. Így járt Bodolai kollégai is, aki a Méla Cet nevű halkimérdéből szerezte be a szükséges mennyiséget.
http://www.horgasszunk.hu/bodolai/afrikai/afrikaiharcsa.html

Horgász játékok

Újabb 13 db horgászjátékkal gyarapodott a horgasszunk.hu. Rossz időben, téli napokon mit csináljon egy horgász? Játszon horgászós játékokat.Itt: http://www.horgasszunk.hu/fishinggame.html

2008. január 7., hétfő

Új horgászoldal! www.catch-release.hu









Új horgászoldal indult, amihez a horgasszunk.hu-nak is van némi köze. :)


Az oldal némiképp úttörő jellegű. No nem azért, mintha nem lenne már többszáz horgászoldal a magyar weben, hanem, mert kizárólag a "Catch and Release"-vel, azaz a "Fogd meg és engedd el" témakörével foglalkozik. Írásokon, képeken, videókon keresztül próbálják megismertetni-megértetni-elfogadottá tenni e szép és nemes, Nyugat-Európában már évtizedek óta bevett szokást, miszerint a kifogott halat nem feltétlenül kell hazavinnünk, hogy megegyük! Hanem kíméletesen vissza is engedhetjük a vízbe, hogy tovább élhessen, szaporodhasson, másokat is horgászörömökkel gazdagítson. Ugyanis egy kapitális méretű hal kiváló genetikai adottságokkal rendelkezik, így a természetes szaporulat minőségét, mennyiségét is elősegíti. Egy nagy hal kifogása másrészt életre szóló élmény.

A horgasszunk.hu kiáll a C & R mellett, de azért megjegyezzük, hogy azért mi sem a Tescoban vesszük meg a halászlének valót! Hiszen, hogy is szól a mondás? Egyél halat, finom falat!